Megjelent a Szaku 22!

Az Ichi Geki cég Francisco Filho vezetésével működik, a verseny az ő ötlete. Korábban maga is részt vett rajta, többek közt legyőzte a K-1 bajnokot, Remi Bonjaskit.
Általában IKO 1 karatékák vesznek részt rajta, aminek az oka igen egyszerű. Kancho Matsuinak, az IKO 1 vezetőjének van szerződése a K-1 Office-szal, rajta keresztül tudnak mérkőzéshez jutni a küzdők.

Találkozás egy távoli igazsággal

Jó pár éve már, hogy fejest ugrottam a kyokushinkai tanulásába. Sokáig nem is volt semmi gond. A senpai (sensei, shihan) mond valamit, én meg befogom a szám és kinyitom a fülem. A baj csak akkor volt, ha kérdezni mertünk. Gyakori volt a válasz, „ez bonyolult kérdés, neked amúgy is korai…” Aztán jöttek olyan emberek, akik kérdezni és válaszolni is mertek, sőt tudtak is. Arról, MI is az a kyokushinkai. Nincs itt a válasz. Itt csupán egy vélemény, lásd fenn… Amit én szedtem össze töredékekből és alakítottam ki magamnak. Egyre jó: merj kérdezni. Válaszolni úgyis mindenki másképp fog.

A szellem

Mindenkire rányomja bélyegét környezete és tanárai is. Így volt ezzel egy Choi Hyung Yee nevű kilenc éves koreai kisfiú is, mikor Mandzsúriában megtalálta első mesterét. Ahogy egy apró termetű kínai legyőzte nála jóval nagyobb birkózó ellenfelét, tudtán kívül meghatározta egy ember életpályáját. Yi mester a bokszerlázadás túlélő harcosa volt. A kung fut katonai kiképzés keretében tanulta, és ilyen felfogásban is tanította. A fogékony ifjú tanítvány pedig egy életre megkapta az indíttatást: a harci művészet harcosokat neveljen. A jól felkészült harcos lélekben és testben egyaránt erős, és akkor nála nagyobb küzdő ellen is győzelmet arat.
Ezzel a felfogással felvértezve került a kamasz Oyama Japánba, ahol hatalmasat csalódott a Funakoshi-dojóban. Gichin Funakoshi felfogása szerint a karate a szellem, az egészség és test fejlesztésének eszköze. Ellenezte a szabad küzdelmet is, az erőtől duzzadó és becsvágytól fűtött Oyama pedig egyre elégedetlenebb lett, míg végül váltott. A go-ju karate edzésein brutális küzdelmek folytak, folyamatosan próbára tehette magát, és goju tanára, a Nichiren-hívő Nei Chu Sho a szellemi nevelésére is rengeteg gondot fordított. A Nichiren a zsidó kultúrához hasonló önvizsgálatra készteti követőit, állandó önkontrollt vár el, így a harcosok számára is rendkívül hasznos.
A következő szintet egy könyv jelentette, Eiji Yoshikawa műve: a Musashi. Miyamoto Musashi a középkor legendás kardvívója volt, mellesleg kiváló stratéga és szobrász. Yoshikawa élete első szakaszát írta meg idealizált formában, küzdelmeit, fejlődését és útját a tökéletesedés felé vezető úton. A könyv hatás felbecsülhetetlen Japán szellemi életére: nélküle a bushido, a japán harcosok útja ma talán már csak történelmi fogalom lenne. Oyama egész életén át mindenhová magával vitte és folyamatosan forgatta, állandó ihletet merítve belőle. E könyv hatására ismerkedett meg a nagy szamuráj példaképek, Musashi és Yamaoka Tesshu életével, tetteivel, a bushidoval, és így formálódott személyisége és harci művészete jellegzetesen japánná.