Az élet piszkos oldaláról – kint és bent
Az idei nyár hosszabb és melegebb volt, mint szokott. Harc és légkondicionált helyiségekbe húzódás helyett azonban egyszerűen felvettem a bikinimet.
BővebbenÉlménybeszámolók
Az idei nyár hosszabb és melegebb volt, mint szokott. Harc és légkondicionált helyiségekbe húzódás helyett azonban egyszerűen felvettem a bikinimet.
BővebbenEgyesek a tehenek pukiját, mások az autók kipufogógázait okolják a globális felmelegedésért. Én a japán grillpartikat.
BővebbenA helyi postán dolgozó emberek – hogy politikailag korrekt jelzőt alkalmazzak – „egy picit lassúak”. Réges-rég, mielőtt ideköltöztem a szigetre, a kormányzatnak támadt egy működésképes ötlete. Az összes „picit lassú” munkást az apró szigetekre küldték dolgozni, ahol szinte senki sem él és ahol a legkevesebbet árthatják. Tudod: lassan járj, lassan jár a postás is.
BővebbenA Moooo! bár törzsvendégei közül Man-csan és Kio-csan a kedvenc öregeim. Helyi történészként és a sziget nem hivatalos turistaüdvözlő párosaként rendszeresen meglátogatnak, hátha találkoznak egy-egy érdekes gajdzsinnal. A gajdzsinok meg azért jönnek, hogy találkozzanak Man-csannal és Kio-csannal. Ha találkoznak, általában berekedés lesz a vége.
BővebbenJúlius 16 munkaszüneti nap Japánban, ekkor ünnepeljük a Tenger Napját. A legutolsó is elérkezett, aztán elmúlt. Pontosabban berobbant egy tájfunnal, majd távozott a viharral együtt.
BővebbenSemmi sem izgatja fel úgy a japánokat, mint a cseresznyevirág. A cseresznyeszirmokra az itteniek olyannyira büszkék, hogy egyszerűen képtelenek a széles mosolyon kívül bármilyen más reakciót produkálni az „o-hanami” varázsszóra.
BővebbenVan valami marhaság a levegőben. Hokkaidón vagyok és mindenfelé csak farmokat látok, de sehol egy állat. Ahogy elnézem, a legtöbb gazda havat termeszt, mert semmi mást nem látni. Hokkaidót már 25 éve Hokkaidó Tejországként ismerik. Ez a vidék látja el Japánt tejtermékkel, itt termelik a legtöbb tejet és sajtot is. Ez azért van, mert Hokkaidó nagy, akárcsak a tehenek. A teheneknek élettérre van szüksége.
BővebbenLeültem a hokkaidói istállóban, velem szemben a 47 éves Takahasi asszony és a szexről beszélgettünk. Mármint a szarvasmarhákéról. Személyesen nem jutottam tovább a terhes tehenek látványánál, úgyhogy egy kicsivel több információt szerettem volna kapni nyiladozó érdeklődésem tárgyáról.
BővebbenBeszéljünk a medvékről, akik közül a hokkaidói nagy darabokat higumának hívják. A medvék néha veszélyessé válnak az északi szigeten, ahol a kirándulók könnyen összefuthatnak velük a hegyekben. 1962 óta számolják a baleseteket: azóta 86 alkalommal támadtak és 33 embert öltek meg a medvék.
BővebbenMég tizenöt Japánban töltött év után is képtelen vagyok elkerülni, hogy időnként úgy nézzek ki, mint egy szenvedő, ügyetlen gajdzsin. Tudod, mire gondolok: az a gajdzsin, aki most szállt ki a gépből és hatalmas csomagokkal küzd, mindegyik óriási és keréktelen, és hála nekik úgy nézel ki, mint egy csapat görkorcsolyázó flamingóként tovasuhanó japán közé tévedt elefánt.
Bővebben