Megjelent a Szaku #25!

Mit, mikor, kinek? 
Avagy közlendõnk kifejezése japánul

Mint ismeretes, Japánban egyáltalán nem mind­egy,  hogy adott esetekben közlendõn­ket mi­lyen státuszú emberekkel szeretnénk meg­osz­­tani. Bizonyos esetekben a szavakat is aszerint kell megválasztanunk, hogy ki­vel kommunikálunk, és ez sokszorosan igaz szán­dé­kunk, akaratunk, érzéseink, vé­le­mé­nyünk kifejezésekor.
Az alábbiakban néhány ilyen nyelvtani ki­fe­je­zést sorolunk fel, és feltüntetjük, hogy  négy különbözõ státuszú ember esetében me­lyi­ket lehet használni, és melyiket nem.
A négy különbözõ státusz „fentrõl lefelé”:
1. Feletted álló személy, pl. tanár, fõnök, fe­let­ted iskolába járó, idõsebb ember stb.
2. Nem közel álló személy, pl. is­me­rõs, szom­széd, vendég stb.
3. Hozzád közel álló személy, pl. családtag, ba­­rátok ­stb.
4. „Rangban alattad álló” személy, pl. húgod, öcséd, gyerekek, iskolában alattad járó stb.
A kiválasztott szándékot jelzõ kifejezések közül kezdjük a legismertebbel:

Manga, hentai és Maeda Toshio

A Szaku 2006. februári számában meg­je­lent egy írás Captain Japan tollából „Világ­si­ker elõtt a hentai” címmel. Bár a cikk – amely a cím által sugallttal ellentét­ben nem csak a hentairól szól – több érde­kes in­for­má­ciót tartalmaz, mégis az olvasó sok té­ves következtetést is levonhat belõle, ezért az alábbi írásban igyekszem egy kicsit ren­det ten­ni az állítások között, és korrigálni azt, ami nem feltétlenül abban a formában igaz.

Akira

Ahogy a manga, a japán képregény, úgy a japán rajzfilm sem csak gyerekeknek szól. Minden elképzelhető műfajban ké­szül ani­me, és minden korosztály megtalálja a neki szólót. Az eltelt évtizedek folyamán különböző műfajok tündöklésé­nek és bukásának le­het­tünk szemtanúi, és az anime a korral, a közönség ízlésével együtt változik. A manga és anime alap­ve­tő­en két műfaji ágra oszt­ha­tó: a shounen a fiúknak szóló történeteket, a shoujo a lányoknak szólókat jelenti, ha­bár az ezeket elválasztó határ egyre in­kább elmosódik. Kezdettől fogva a shounen volt jelentősebb Japánban, ami mind­má­ig nem változott, de ez az ágazat is nagy vál­to­zá­so­kon ment keresztül az eltelt évtizedek alatt. Míg a hetvenes évek­ben a sci-fi aranykorát ünnepelte, a nyolcvanas években egy­faj­ta stagnálást mutatott a shounen, ahova 1982-ben man­ga­ként, majd 1988-ban anime formájában robbant be a teljesen új­sze­rű Akira.

Related posts