Megjelent a Szaku #25!

Beszámoló a válogatott edzőtáborról

Egy karatetábor már alapjáraton sem rossz életvitel, de ha ráadásul kyokushin és vá­lo­ga­tott, akkor már egyenesen pazar. Egy-egy ilyen seregszemlén a karatésnak amellett, hogy szinte csak az edzés és a táplálkozás sza­kít­ja meg egész napos kellemes alvását, olyan mennyiségû szakmai információt kap, a­mennyit otthon talán csak egy hónap alatt, vagy rosszabb esetben soha.
Ez a tábor (január 26-29.) is hasonló volt a már jól megszokottakhoz. Az uni­ku­mot most a közelgõ Európa-bajnokság szol­gál­tat­ta, amely még az elõzõeknél is hang­sú­lyo­sabb szerepet kap, hiszen minket ért a meg­tisz­tel­te­tés, hogy megrendezhessük a kon­ti­nens­bajnokságot fõvárosunkban. Ren­de­zõ jogán nagyobb létszámú csapattal vág­ha­tunk neki az eseményeknek mint ko­ráb­ban, és ez láthatóan mindenkit még nagyobb erõ­be­do­bás­ra ösztönöz.

Sicsifukudzsin
A hét szerencseisten

Benten (Benzaiten)
– Én vagyok az egyetlen hölgy a tár­sa­ság­ban. Indiából jöttem, jól játszom a japán bi­va hangszeren. A zene, bölcsesség és ékes­szó­lás istene vagyok.

Ebiszu
– A halászok istene vagyok. Idefelé jövet fog­tam azt a halat, amellyel ábrázolni szok­tak. Az õszinteség szimbóluma vagyok.

Képes szótár – n

Nyelvlecke

Areru szeidzsin-siki (a viharos szertartás)

Az elmúlt években az ország különbözõ részein elõfordult, hogy a fiatalok rosszul vi­sel­ked­tek a felnõtté válás szertartása közben. A fiatalok szidják a kormányzót vagy a pol­gár­mes­tert, akik gratulálni jöttek nekik. Egy önkormányzat kénytelen volt kihívni a rend­õr­sé­get, egy másik város pedig azt a nyilatkozatot tette, hogy nem rendezik meg a szer­tar­tást a kö­vet­kezõ évben. Az önkormányzatok minden évben azon gondolkodnak, va­jon hogyan old­ják meg a problémát, hogy a nagykorúak ne unatkozzanak és ne csúfolják a meg­hí­vot­ta­kat. Olyan szertartás is volt, ahol harcmûvészek figyeltek a fiatalokra, és olyan is volt, aho­va gyerekeket hívtak meg, hogy a nagykorúak jó példát mutassanak nekik. Volt, ahol azt kér­ték, hogy az ünnepeltek a szüleikkel együtt jöjjenek el a szertartásra, de akkor vajon el­mond­hat­juk-e, hogy felnõtté váltak? Az idei szertartáson a tavalyihoz képest csökkent a szer­tar­tás közbeni magánbeszélgetés és mobiltelefonálás, tehát általában csendesebbek vol­tak. Az önkormányzatok örülhettek, hogy sikerült megoldani a problémát, de va­ló­já­ban talán azért volt csendes a szertartás, mert most a mobiltelefonnak az email funkciója lett népszerû.