Megjelent a Szaku 20!

Sabolc naplója XVI.

1996. július 25, csütörtök

Az elmúlt napokban hurcolásztam magammal a nagy Kittychan babát (tessék elképzelni, hogy egy félméteres Mazsolával mászkálok), amivel nem kis feltűnést keltettem. A dolog persze, szándékos volt: kíváncsi voltam, hogyan reagálnak a japánok.

Hát, elég súlyosan. Legjobban talán Oki senseit sikerült ledöbbenteni, amikor két perccel órakezdés után beviharzottam Kittychanostul. ő éppen beszélt, és a torkán akadt a szó. Funahashi, a cihológus kendós lány, aki sose jár edzésre, de nagyon nagyszájú, kiosztott rendesen. Viszont ajándékoztam neki egy biciklit (az elmúlt napokban négy mountain bikeot találtam összesen kidobva), mire sokkal jobb kedvű lett.

Szóval mondtak rám mindenfélét, például hogy rorikon. Ez a rendkívül japán hangzású szó a Rorita kompurekksu, azaz a Lolitakomplexus rövidítése. Ezt a vágást könnyedén hárítottam, lévén egy rendes rorikon a 12-15 éves kislányok után érdeklődik, engem pedig 8 felett nem hatnak meg.

Related posts