Élménybeszámolók
Hiszed vagy sem, nem én vagyok az egyetlen külföldi, aki egy szigeten él a Szeto beltengeren. Bemutatom néhány őrült gajdzsin-társam, akik szintén sziget-stílusban nyomják. Képzelheted, hogy egyikük sem átlagos ember.
BővebbenNemrégiben jöttem rá, hogy a környezetemben élő japánok miért nem mosolyognak fényképezkedéskor: így tudják elrejteni ráncaikat. És tényleg működik. Magam is rájöttem, ha egyáltalán nem mosolygok, tíz évvel fiatalabbnak tűnök. Sajnos ezt viszont nem engedhetem meg magamnak, úgyhogy kénytelen vagyok továbbra is boldog vénségnek mutatni magam – ami amúgy is vagyok.
BővebbenIsten hozott a ságban. A buddhaságban. Némely buddhista szekta hisz benne, hogy bizonyos kántálások ismételgetésével még ebben az életben eljuthatunk a nirvánába, olyanná válhatunk, mint maga Buddha. Mások, mint a Singon szekta a világ megértésére és a megvilágosodásra más módszert használ: a zarándoklatot.
BővebbenEgy Mennyei Mező mellett lakom. Akárcsak sokan mások a szigetemen.
BővebbenAzzal a céllal, hogy végül az összes szigetet meg fogom látogatni a Szeto-beltengeren, a múlt héten felfedező hajóútra indultam. (A tényszerűség kedvéért: eddig 28-at látogattam meg a kétszázból.)
BővebbenMúltkori cikkünk folytatásaként most Amynek a központi fűtéssel kapcsolatos újabb ötleteiről olvashatunk:)
BővebbenBármely ismertebb japán kertben kötelező elem a ponttyal töltött tavacska, nagy, dekoratív pontyokkal, melyek úgy néznek ki, mint amikre ráborult egy kanna narancssárga festék. A koi, ahogy errefelé ezeket a pontyokat nevezik létezik fekete és fehér változatban is, olyannyira, hogy simán hívhatnánk őket Holstein-halnak is.
BővebbenMájus 12-én tartja Buddha a szülinapját. Ne mondd, hogy megfeledkeztél róla! Még egy lapot sem küldtél neki? Se ajándékot? Nos, ne érezd magad túl kényelmetlenül: én is megfeledkeztem róla. Szerencsére 12-én reggel hangosbemondó kürtölte világgá, hogy „Figyelem, Siraisi sziget lakói, ma van Buddha születésnapja. Kérem, tegyék tiszteletüket a templomban.”
BővebbenA Moooo! bár törzsvendégei közül Man-csan és Kio-csan a kedvenc öregeim. Helyi történészként és a sziget nem hivatalos turistaüdvözlő párosaként rendszeresen meglátogatnak, hátha találkoznak egy-egy érdekes gajdzsinnal. A gajdzsinok meg azért jönnek, hogy találkozzanak Man-csannal és Kio-csannal. Ha találkoznak, általában berekedés lesz a vége.
BővebbenJúlius 16 munkaszüneti nap Japánban, ekkor ünnepeljük a Tenger Napját. A legutolsó is elérkezett, aztán elmúlt. Pontosabban berobbant egy tájfunnal, majd távozott a viharral együtt.
Bővebben