Onszen – minden gumikacsa álma

Itt az id? a fürdéshez: engedd meg a vizet a kádba, szórj bele egy kevés fürd?sót és ugorj bele. Ha ez jelenti számodra a fürd?zést, akkor nem tudod, mit?l fosztod meg magad és a gumikacsád.

https://szaku.hu/wp-content/uploads/2022/03/*.jpg width=”200″ height=”150″ align=”middle” hspace=”6″ alt=”Image” title=”Image” border=”0″ />.


A gumikacsának sokkal vidámabb élete van Japánban, rögtön elmondom, miért. El?ször is ebben az országban a legjobb, ha autóval mész fürdeni. Ez nem azt jeleni, hogy a személygépkocsi beköltözik a fürd?szobába. A legjobb fürd? tele van természetes h?forrásból származó vízzel, úgyhogy ugorj gyorsan a kocsiba, vedd magadhoz a kacsát és irány a hegyvidék.
Esetleg olyan különleges onszen-városba mennél, ahol pár perces sétával fél tucat közfürd?be botlik az ember? Az egyik onszen hotelban megszállhatsz és akár egy álló hétig fürd?zhetsz szünet nélkül.
Egy nap felhívtam a Niszeko Higasijama Prince Hotelt, hogy megkérdezzem, hánykor van nyitva az onszenjük.
– Ma már minden hely foglalt – mondta a hölgy a telefonban. – Egy iskoláscsoport lefoglalta az egész fürd?t.
Egy egész iskola egy kádban?
Hallottam egy “privát luxusfürd?r?l” a környéken, ?ket is felhívtam.
– Hogyne, mikor szeretne fürdeni? – kérdezte a hölgy a telefonban. A “privát luxusfürd?b?l” végül “családi kád” lett. Nem annyira romantikus, de legalább nem fogunk a férjemmel egy teljes iskolába futni tisztálkodás közben.
– Esetleg fél óra múlva? – kérdeztem. Délután fél négy tökéletes id?pontnak ígérkezett egy fürdéshez. Elmondták, hogy egy óra fürdés fejenként ezer jenbe kerül, a belép? pedig ötszázba. Kiváncsi vagyok, hogy a kád oldalára milyen jegyellen?rz? automatát szereltek.
Mindenesetre id?pontot kaptunk, méghozzá japánt, ami azt jelenti, hogy semmilyen körülmények között nem késhettünk el. Gyorsan felnyaláboltam a két személyb?l álló családot és a gumikacsát és nekivágtunk a húszperces kocsiútnak. Lerongyolódva érkeztünk a Kiranoju onszenhez, id?ben, de nyugtalanul a közelg? fürdés gondolatától.
A Kiranoju onszen a Niszeko vasútállomással szemben található, ami külön kényelmet jelent azok számára, akik vonattal szeretnek fürdeni járni. Picit meglepett, hogy mit keres a fürd?ben egy komplett áruház lik?rrel, ékszerrel és ajándéktárgyakkal, útban a recepció felé. Volt még egy tésztabolt is. A pulton fekv? katalógus mindenesetre “jó vizet, jó helyet, nyugtató onszent” ígért.
A pultos hölgy megmutatta a nekünk szánt fürd?t, útközben egy nagy tatamis szoba mellett haladtunk el. “Mi ez?”, kérdeztem, egy tucat padlón fekv? emberre mutatva.
Ez a “relaxációs hely”, felelte a n?. Relaxáció? Ezek az emberek halottat játszottak. “Az 500 jenes belép? lehet?vé teszi, hogy a létesítményt tízt?l este fél tízig használják.”
A szoba tele volt könyvekkel, sörautomatákkal, masszázsfotelekkel, és egy nagyképerny?s tévével. A következ? ajtó mögött masszázs- és jógaórát tartottak. Hamarosan felfedeztük, hogy egy vidámparkba léptünk, ahol minden a test szórakoztatásáról szól. És nekünk már csak hat óránk volt, ami aligha elég arra, hogy rendesen relaxáljunk.
A “családi kád”, amit lefoglaltunk tökéletes volt: nagy, szögletes medence, a helyiség falán egy nagy ablak nyílt egy sziklakertre, és még a hó is esett. Gumikacsám alig hitt a szerencséjének.
A fürd? után a “relaxációs helyiséget” vettük használatba és az óriási méret? id?járás-el?rejelzést bámultuk a tévén. A meteorológus nagy havazást ígért, miközben az ablakon épp besz?r?dtek a lenyugvó nap utolsó sugarai. Szoba tésztát rendeltünk és annyira lassan ettük, ami szerintem már a szoba-jóga kategóriába esik.
Japánban fürd?zni nem csak a test megtisztulásáról szól. A test és az elme megtisztulásáról.
Amikor eljöttünk, azon gondolkodtunk: tényleg el kell?


Amy Chavez

Related posts

Kommentelj