Megjelent a Szaku #25!
Hasznos tárgyak dicsérete
Bandana
A bandana szó annyira japánosan hangzik, amit takar – hajtogatott fejkendõ – pedig szintén annyira „tipikusan” japán, hogy ha nem katakanával írnák a szót, eszünkbe sem jutna, hogy jövevény. A hindi bandhana szóból származik, melynek jelentése „megkötni”. A rovat kedvéért említsük meg néhány elvetemültebb alfaját:
Kimonó
A kimonó szó szerinti jelentése dolog (mono), amit viselünk (kiru).
Japánban az öltözet az ország klímájának megfelelõen alakult ki. Az õsidõkben két részbõl – egy felsõbõl és egy alsóból – állt, amiket elöl és hátul varrtak össze és a deréknál kötöttek meg. Késõbb ez egyetlen, bõ ruhadarabbá vált, széles ruhaujjakkal, hogy elég szellõs legyen a forró, párás nyáron. Télen az öltözködést úgy oldották meg, hogy több réteg kimonót húztak. Ez a „rétegezõ” jelenség a Heian-korban teljesedett ki, mikor is az udvarban élõ hölgyek már tizenkét réteg kimonót viseltek ünnepi alkalmakkor. Ebbõl ered az, hogy a színekre és a színek kombinálására olyan nagy hangsúlyt fektetnek máig. Mintegy kétszáz szabály határozta meg régen azt, hogy milyen színeket mikor lehet egymással kombinálni. Ezeknek a szabályoknak egy része ma is tovább él: most is tanácsos novembertõl februárig a szilvavirág árnyalatainak megfelelõ színû kimonót (ume gasane) hordani, éppúgy, ahogy márciusban és áprilisban levendulaszínû, kék bélésû kimonót (fudzsi gaszane), és ahogy nyárra a piros, bélés nélküli nyári kimonó (beni hitoe) ajánlott. Az évszakoknak megfelelõen változó ruhaszín azt mutatja, hogy a japánok mennyire tiszteletben tartják a természetet, és hogy annak legapróbb változásait megismerve hogyan idomultak hozzá.
Kokin vaka sú
A Kokin vaka sú – Régi és új versek gyûjteménye – az elsõ, császári utasításra összeállított vakagyûjtemény, melyet az idõk folyamán még húsz követett. Uda császár (887-897) gondolta ki az ötletet, és fia, Daigo császár (897-930) adta parancsba összeállítását 905-ben.