Ez az étel még él!

Hiszed vagy sem – ha levágod a polip egyik karját, újra kinő. Jó, mi? Szómagyarázat hibacsi – parázstartó edény, régen főzésre és a ház melegítésére használták oisí – finom tatami – szalmamatrac, a japán otthonokban és hagyományos fogadókban, vendéglőkben használják. Tatamira csak levett cipővel szabad lépni. Talán emiatt nem hord senki lábbelit a hagyományos japán otthonokban. Ha a vendéglő is tatamis, akkor a földön ülve kell majd fogyasztanod egy alacsony asztalról. szasimi – nyers hal, néha a csontvázát is tálalják (érintetlen farokkal és fejjel). tempura – sült zöldség vagy hal.…

Bővebben

Utazunk! Hokkaidóra! – a tehénnél fordulj balra

Szómagyarázat – hasznos vezető kifejezések rentáká – rent-a-car vinká – index (autón) usi – tehén kabu – kanyar kjú kabu – veszélyes kanyar kurakuson – duda „Abunai!” – Ez az egyszavas kifejezés naponta körülbelül ötször hangzik el Japánban. Mindenfélét jelent a valódi jelentéstől – veszélyes, légy óvatos – egészen az „óvatosabbnak kellene lenned” vagy az „ez a busz el fog ütni”-ig. Utazunk! Hokkaidóra! – a tehénnél fordulj balra Döntést hoztam: ahogy a prospektus is fogalmaz, utazunk Hokkaidóra. Amikor kijöttem a szapporói repülőtérről a kölcsönkocsimban, lenyűgözött az engem körülvevő táj. Hűűű…

Bővebben

Az esős évszak és az ernyőpolitika

Szómagyarázat kasza – esernyő ame – eső cuju – esős évszak (általában június közepétől július közepéig tart) Az esős évszak és az ernyőpolitika Mindig meg szokott lepni, hogy oly sok év és esős évszak után a japánok még mindig nincsenek felkészülve rá. Átküzdik magukat az esőn és a pocsolyákon, aztán zaklatottan, vizes zokniban és harisnyában, no meg cipőben érkeznek a munkahelyre. Senki sem fárad azzal, hogy vízálló cipőt vagy kalucsnit vegyen. Csak és kizárólag az esernyő megy. A bölcs ember úgy bánik az esernyővel, mint egy karddal. Az ernyőt nemcsak…

Bővebben

A japán tv máris tele van majmokról szóló műsorral

Szómagyarázat nabe – Agyagedényben főzött leves, amit télen szoktak fogyasztani. A leves hozzávalói különbözőek lehetnek. namako – Tengeri uborka. A Szeto beltenger környékén igen népszerű. szaru – majom ki – fa Akemasite omedetó gozaimaszu – Boldog új évet! (Le lehet rövidíteni omedetó gozaimaszura, sőt, a lingvisztikai kihívásokkal küszködők akár omedetót is mondhatnak…) Mata, jorosiku onegaisimaszu – Beszélgetéskor általában ez követi az akemasite omedetó gozaimaszut, szó szerint pedig azt jelenti, hogy „kérlek, tegyél nekem sok szívességet a következő évben”, de valódi jelentése közelebb áll ehhez: „kérlek, légy velem idén is kedves”.…

Bővebben

A régi szép japán idők

A régi japán mondás – a kiálló szöget be kell verni – hűen tükrözi a társadalom értékítéletét az individualizmus és az uniformizmus között. Szómagyarázat keitai – mobiltelefon szodai gomi – Nagytakarítás, általában néhány hónaponta tartják. A gajdzsinok híresek arról, hogy mindent ilyen helyen gyűjtenek be. hjakkin – Száz jenes bolt. Mostanában elszaporodott Japánban, többnyire olcsó kínai termékeket árulnak bennük. Hjakkin de katta jo! – Egy száz jenes boltban vettem! Azt szokták mondani, hogy akkor érdemes hazaköltözni Japánból, amikor azon kapod magad, hogy a telefonnak is hajolgatni kezdesz. Túl sokáig voltál…

Bővebben

Virághatalom és a pogány kertész

Itt az ideje, hogy megöntözd a kerted. Hogyhogy milyen kertet? Azt akarod mondani, hogy még nem ültettél saját kertet? Jaj, túlságosan elfoglalt vagy? Nincs elég helyed? Elmondom, hogyan készíthetsz japán stílusú virágoskertet napi harminc másodperc törődéssel. Elvégre japánul is napi tíz percnyi munkával tanultál meg, igaz? A legtöbb, amit a japán kertekről tanultam azt Kazuko szomszédomtól tudom. Bár általában jól viselkedik, Kazuko a kertben azonnal barbárrá változik: „Mó dame!” (már befejeztem), mondja, miközben lefejezi gyönyörű tulipánjait, melyek virágzásuk utolsó óráiban voltak. Mó dame! – mondja, és kikapálja a százszorszépeket, akik…

Bővebben

A 49. nap – hagyomány és macskaszőr

Szómagyarázat sidzsúkunicsi – Valakinek a halálától számított 49. nap. okanin – Ima az eléhunytért. ocsa – Japán zöld tea. Általában formális eseményekkor tálalják. mandzsu – Hagyományos japán édesség. iaidó – A kardforgatás művészete. kabuki – Hagyományos japán színház. Az előadás sokszor 5 órán át tart, a nézősereg általában ételdobozokkal felszerelve megy a nézőtérre. A darab közben az emberek tetszés szerint járhatnak ki-be. A 49. nap – hagyomány és macskaszőr Két tekercs papírtörölköző, egy zacskó rákszirom, mandzsu, sütik, két darab „tejes édesség”, némi folyékony szappan. Ezekkel felszerelve indultam főbérlőm halálának 49.…

Bővebben

Hogyan utazzunk a sinkanszenen 2.

Hogyan utazzunk a sinkanszenen (közös orrlyuk és repülő gyümölcs) II. Pár hete írtam már arról, hogyan kell utazni a sinkanszenen. Ahogy több olvasóm rámutatott, kifeeljtettem sok fontos szempontot. Paul Clark nevű olvasóm például csodálkozik, hogyan hagyhattam ki azt, amikor a vonat bezúdul egy alagútba és közben olyan hang hallatszik, hogy „vuuumm! vuuumm!”. Nem, Paul, ez nem a tetőn utazó és az alagút pereme által eltalált csavargók testének puffanása, ahogy leverődnek az alagút tetejére, hanem a szélé, ahogy oda-vissza rángatja a kocsikat, amikor megváltoznak a nyomásviszonyok – a vonat ilyenkor  éppen…

Bővebben

Hogyan utazzunk a sinkanszenen

Szómagyarázat ·densa – vonat·fucú densa – személyvonat·kaiszoku – nagy sebesség·kaiszoku densa  – gyorsvonat (nem a sinkanszen)·sinkanszen – sinkanszen 🙂 Hogyan utazzunk a sinkanszenen (és hogyan kerüljünk le róla) Tíz Japánban töltött év után még mindig nem értem a szupervonatokat. Az első osztályú helyek a „Green Car”-ban („zöld kocsi”) vannak, annak ellenére, hogy ott aztán az ég világon semmi sem zöld. Ha nőne bennük néhány fa, vagy legalább az ülések között az o-bentónál használt zöld fűszerű valami kandikálna elő, még csak érteném. Aztán ott vannak a szuperexpressz és limitált expressz járatok.A…

Bővebben

Hogyan adjunk pénzt?

 Szómagyarázat kavaii – Cukiii! A plusz i-kkel és a felkiáltójellel, mivel ezt a szót mindig borzasztó nagy lelkesedéssel használják. ginkó – bank okane – pénz kuredzsit kádo – az angol credit cardból származik, vagyis hitelkártya. gesabukuro – Különleges boríték a havonta esedékes fizetnivaló számára. A gesa azt jelenti: havonta, a bukuro pedig a fukuro szóból származik, melynek jelentése boríték. Barba papa Tralalla megjött Barba papa (megérkezett)Utána megjött Barba mama (tralalla itt van papa, mama)Csudamódon nyúlik testük, megváltoziiiik… Létezik, hogy valaki nem ismeri őket?  Igen? Akkor Barba papa egy rajzfilmsorozat szereplője,…

Bővebben