A 49. nap – hagyomány és macskaszőr

Szómagyarázat

  • sidzsúkunicsi – Valakinek a halálától számított 49. nap.
  • okanin – Ima az eléhunytért.
  • ocsa – Japán zöld tea. Általában formális eseményekkor tálalják.
  • mandzsu – Hagyományos japán édesség.
  • iaidó – A kardforgatás művészete.
  • kabuki – Hagyományos japán színház. Az előadás sokszor 5 órán át tart, a nézősereg általában ételdobozokkal felszerelve megy a nézőtérre. A darab közben az emberek tetszés szerint járhatnak ki-be.



A 49. nap – hagyomány és macskaszőr

Két tekercs papírtörölköző, egy zacskó rákszirom, mandzsu, sütik, két darab „tejes édesség”, némi folyékony szappan. Ezekkel felszerelve indultam főbérlőm halálának 49. napi ünnepségére – vagyis azokkal az ajándékokkal, amiket a család hozott a barátoknak és rokonoknak, akik részt vesznek az okanki imákban; abban az épületben, ahol lakom, pontosabban őseik lakhelyén (Japán egyes helyein okankinnak mondják). A családot felkérték, hogy térjen haza hétvégére a szertartás idejére és hogy vigyék el az urnát a temetőbe. A főbérlőm egy 85 éves hölgy volt, aki ezen a szigeten élte le életét. Természetesen én is le voltam kötelezve, bár a macskáról nem tettem említést.

Tudod, van egy fehér macskám, aki tavasz lévén vedlik. Próbáltam kikefélni a szőrét, de ő túlságosan jó iaidós, így inkább visszavonultam. Mellesleg ő saját maga szereti ledörzsölni a felesleges szőrt – az első nadrágos lábon, ami csak bemerészkedik a házba. Persze a japánok annyira udvariasak, mindig mondják, hogy „ó, ne aggódj, van otthon celluxom”. Én azért eléggé aggódtam, hiszen az okankira érkező vendégek mind feketében lesznek.

Minden áldott nap porszívózom, néha kétszer is, de még ez sem elég ahhoz, hogy a házon ne viharozzanak át fehér szőrfelhők. Olyanok, mint a cumulusok az égen, de tényleg. Fontolgattam, hogy a porszívót napi 24 órán keresztül bekapcsolva hagyom.

A család egy Disney táskában hozta az urnát a lakásomba. Nemcsak a hamut és a csontokat hozták magukkal, hanem az ádámcsutkát is. Ezt mind felállították a ház szentélyében. A sziget buddhista szerzetese is megérkezett, majd az oltár elé tett párnára térdelve kántálni kezdett – a család közben mögötte ült.

A macskát kitettem a házból, mert nem akartam esélyt adni annak, hogy kántálás közben szegény letüdőz egy marék macskaszőrt. Aztán kimentem, hogy zöld teát készítsek. Egyszer ránéztem a kántálásra, a fiú felesége épp e-mailt írt a mobilján.

Talán ezért emlékeztetnek a japán temetési szertartások a kabuki darabokra. Az emberek jönnek-mennek fizikai és mentális értelemben, és sokukban csak átmeneti érdeklődést sikerül felkelteni.

Később másik kántáló-menetet is tartottak – a tizenöt szomszéd és barát részére. Ehhez mindenki összegyűlt a szentély előtt. A kántálást vezető hölgy gyakorlatilag töksüket volt, ezért a kántálás hamar kisiklott az irányítása alól, a ritmusról nem is beszélve – olyannyira, hogy a szobában mindenki vihogni kezdett. Oly erősen fojtogatta őket a nevetés, hogy némelyiküknek még a könnye is kicsordult. De az is lehet, hogy csak allergiásak a macskára.

A kántálás és vihogás után valaki kinyitotta az ablakot, hogy beengedje a friss levegőt. Hirtelen, mint egy villám a macska berontott rajta és rettentő gyorsan átszáguldott a házon, semmi mást nem hagyva maga után, mint rengeteg fehér szőrfelhőt, amik lassan keringtek mögötte a légtérben. A szőrök hamar lestoppolva egymást statikus hullámokat alkottak és a legközelebbi fekete öltönyre teleportálták magukat.

A csontok és az ádámcsutka nálunk éjszakáztak. Másnap aztán továbbálltak a Disney-szatyorban a templom felé. Azon tény ellenére, hogy mielőtt elmentek volna mindenkit alaposan végiggurigáztam a szőreltávolító hengerrel, észre kellett vennem, hogy a templmoban a legtöbben még mindig a macskámat hordják. Nos, ez rendben is van. Biztos van otthon celluxuk.

Miután az urnát a temetőbe vitték és a család indulni készült, mindenkinek adtak egy utolsó ajándékot – ajándékutalványokat, ötezer yen értékben. Azt hiszem, a macskám szőrápolására fordítom.

Amy Chavez

Related posts