Megjelent a Szaku 19
Takeshima Jiro – kegyetlen idô XIV.
Ostrom
Ichida dühöngött, és a földhöz vágott egy teáscsészét. A teremben tartózkodók remegve és lesütött szemmel szorongtak.
– Ez nem lehet igaz! Két hónapja adtam ki a parancsot, hogy találják meg Takekavát. A föld mégsem nyelhette el az átkozottat, hiszen mindig ott tűnik fel, ahol bajt okozhat. Valahol lennie kell.
A tolóajtó csattanása minden tekintetett a bejárat felé fordított. Az uraság harcosa rohant be, és vetette magát a földre:
– Uram! Nagy baj van. Minamoto urunk megsebesült. Aitó várába szállították, az orvos azt mondja, hogy nagyon veszélyes az állapota.
A teremben kiáltások süvítettek. Ichida vállon ragadta a katonát és talpra állította:
– Ez hogy fordulhatott elő? Személyesen válogattam ki a testőrségét. Olyan remek harcosokat nem találni máshol. Mégis hogy történhetett?
A katona remegve adta elő:
– Uram, a testőrség, amely Minamoto urunkat védte, halott. Egy szálig lekaszabolták őket.
Ichida teljesen elvörösödött a dühtől:
– Mi az, hogy lekaszabolták őket! Hányan? Nem is: hány százan kellett ahhoz lenni, hogy ez lehetséges legyen?
A válasz főbe kólintotta Ichidát:
– Egyedül, uram.
Az asztal teljes tartalma a falnak csapódott.
– Hogyhogy egyedül? Tudod te, milyen katonák voltak azok? Hm? Tudod? És egyedül, tíz testőrt? Hazudsz, te féreg!
A katona érezte, hogy ura haragja oly mértéket ölt, hogy az élete immár egy hajszálon lóg csak. Mégis meg kellett mondja az igazat:
– Nagyon sajnálom, uram. De mindössze egy ellensége volt nagyságos urunknak: Takekava.
A papírfalak rongyossá váltak egy pillanat alatt.
– Takekavaaa? Takekaaava! Meddig fog még ez az átokfajzat kárt okozni? Hol van Takekava? Te tudod? Ugye tudod? És a nagyúr hol sebesült meg? Beszélj, mert levágom a fejed.
– Takekava Szuen várában húzta meg magát. A nagyságos úr megpróbálta felvenni vele a harcot – más választása nem nagyon adódott, hiszen a testőrsége mind vérben ázott. De azt az átkozottat már semmi sem állíthatta meg. Nagyságos urunkat szemtől szemben érte egy hasi vágás, ami után még menekülni próbált. Takekava nem szaladhatott utána, mert addigra több száz katona ért a helyszín közelébe. Így nyilat feszített, ami nagyurunk hátát érte, aztán kámforrá is változott. A környéket átszaglászva tudtuk meg, hogy hol rejtőzik. Uram, ha nem igyekszel, ismét el fog tűnni.