Kategória: Tea

Suko zen szerzetes úgy fogalmazott, hogy a teaszertartás érzékeny esztétikus bája inkább a „tökéletlen” Holdra hasonlít, amelynek sugarai át-áttörnek a felh?k pettyezte égen, semmint a „tökéletes” Holdra, amely a tiszta égbolton világít zavartalanul. A „tökéletlen” és a „befejezetlen” iránti vonzalma vezette oda, hogy kifejlessze az els? négy és fél tatamis szobát, amely kifejezetten a teaszertartás számára épült. Még ma is ez a teaszoba szabványos mérete, kb. hét négyzetméter. A szobát általában a gazdák nádtet?s kunyhóira hasonlító kis épületben (szóan csa) találjuk, amely egyszer? teakertben bújik meg. Suko el?nyben részesítette a…

Bővebben

https://szaku.hu/wp-content/uploads/2022/03/*.jpg width=”218″ height=”160″ align=”middle” hspace=”6″ alt=”Image” title=”Image” border=”0″ /> A gazdák már évszázadokkal ezel?tt felfedezték, hogy a tea növekedése árnyékban lelassul. Levelei lágyabbak, a megnövekedett klorofil-termelés miatt sötétebbek, zöldebbek lesznek. Megváltozik a cserje aminosav- és flavanoltartalma is. Az árnyékban n?tt friss hajtások tannintartalma alacsonyabb, ezért a „mezei” teánál édesebb, lágyabb ízük van. Gonoszkodhaték egy sort, hogy nincs az a gyártási folyamat, amit a japánok ne tudnának még munkaigényesebbé tenni: mivel a tea alapvet?en szereti a napfényt, ezért állandó árnyékban nem termeszthet?. Nem maradt más, mint minden tavasszal a szüret el?tt…

Bővebben

A legenda szerint a tizenötödik században lefejeztek egy Genami nevű szolgát, akinek az volt a bűne, hogy a szamuráj urának felszolgált teába beleesett néhány szem rizs. A hadúr a történtek ellenére elkortyolta a teát és örömmel tapasztalta, hogy rendkívül ízletes itallá vált a gabonától.Genami tiszteletére a teát genmaicsának nevezték el (a csa teát jelent japánul), a hadúr pedig onnét kezdve minden reggel megivott belőle egy csészével. (A genmaicsa írásjelei nem feltétlenül erősítik meg a legendát… ) A másik, jóval hihetőbb magyarázat szerint ötletes háziasszonyok óvták ily módon a drága teakészletet…

Bővebben

1 dl vaníliás szójatej 1 teáskanál maccsa (zöldtea-por). Szerezz vaníliás szójatejet egy rendesebb bioboltból.

Bővebben

Szó szerint. Zöld teaporral. 4 tojás 300 g liszt 150 g cukor 100 g vaj 2 teáskanál maccsa (porrá ?rölt zöld tea) 1 teáskanál csokiforgács A vajat és a cukrot keverd el alaposan. Egy másik edényben verd fel a tojásokat, majd keverd el a cukros vajjal. A zöld teát és a lisztet keverd el, majd dolgozd össze a vajjal. Amikor már majdnem kész, gyúrd bele a csokiforgácsot is. Egy kivajazott süt?formában süsd közepesen forró süt?ben 30-35 percig.

Bővebben

A japánok már jóval a h?t?szekrény feltalálása el?tt kifejleszették a jeges teát – mivel a középkorban a szigetország meglehet?sen gyenge konnektor-lefedettséget produkált, az egyetlen lehetséges megoldás egy olyan teacserje kifejlesztése volt, amelynek a levelei már mizu-ban (hideg víz; a japán nyelvben a forró vízre külön kifejezés – „ju” – van) is kioldódnak. A rendes teával ellentétben a mizudasi – 水出,.jelentése kb. „hideg f?zet” – akkor sem válik keser?vé, ha tovább marad a vízben a tealevél. A kész tea színe sem változik meg, így ha vendégeket vársz, el?re beh?theted. Kirándulásra, sportoláshoz…

Bővebben

Nemrég friss információkhoz jutottam Jim Hires barátomtól a zöld teáról, melyek megerősítették saját vizsgálataim eredményeit.

Bővebben

A japánok többféle zöld teát fogyasztanak. A bancsa a legdurvább levelekből, néha szárakból készül, természetesen fermentálás nélkül. A legtöbb vendéglőben ingyen szolgálják fel – néha egész nagy börgében – a bancsát. A szencsa már finomabb levelekből áll, ilyet isznak kis porceláncsészékben otthon vagy a vendégekkel. A tavasszal előbújó friss hajtásokból készül a sincsa („új tea”), a maccsa pedig a legfinomabb, porrá tört változat, melyet a teaszertartás során szolgálnak fel.

Bővebben

Hozzávalók: 4 adag vaníliafagyi vagy fagyott joghurt 1 csésze tej 3 kanál Nestea vagy igen erősre főzött saját tea (édesítés nélküli) Kevés kardamom Az egészet alaposan keverd simára.  Fórum az ázsiai konyháról

Bővebben