Érdekességek japán tájakról, helyekről, japán kultúráról és termékekről
Nem is olyan rég jelent meg az első Sim City DS-re. (Na jó, egy ilyen fiatal konzolon minden játék „nem is olyan régi”.) Ez valahol az utolsó két változat keveréke volt, izometrikus térképpel, nagyon sok magyarázattal. Annak ellenére, hogy régen nagy Sim City-rajongó voltam, az első átirat nem nagyon fogott meg. Igaz, nem is mélyedtem bele – az egyelőre még csak japánul elérhető folytatás viszont azonnal megragadott.
BővebbenA lassuló gazdaság és a mostanában erősödő jen sem állhat a Nintendo útjába. A japán vállalat a márciusban véget ért pénzügyi esztendőben észbontó, 52,64 százalékos bevételnövekedést jelent, hála a Wii és a DS konzoloknak.
BővebbenAz idei SakuraCon programjában szereplő gó bemutató kétszeres meglepetéssel is szolgált. Először is: nem gondoltam volna, hogy ilyen sok érdeklődő lesz, aki kipróbálja a táblás játékok császárát. A másik váratlan dolog az volt számomra, hogy az kiváncsiskodók között – legalábbis amikor én arra jártam – túlsúlyban voltak a lányok. A következtetés egyértelmű: gózni jó, és még csajozni is lehet vele!
BővebbenA japán gyerekeknek van a legjobb dolga a világon, egészen addig, amíg iskolába nem kerülnek. Nem elég, hogy a szülők csak akkor kezdik korlátozni őket, amikor már felfogják a szabályokat, ráadásul az ottani válallatok sem azon versenyeznek, hogy melyik tudja jobban alábecsülni a célközönség értelmi képességeit.
BővebbenAnpanman to aszobó – aiueo no kjósicu Magyarországon több százezer ember él, aki élete végéig nem tudja elsajátítani anyanyelvünk brutálisan nehéz ábécéjét, vagyis azt a pár tucat betűt. Ehhez képest egy rendesebb japán óvodás már hat éves korára megtanulja a két alapvető jelkészletet, a hiraganákat és a katakanákat. Az ok nyilvánvaló: szegény magyaroknak ősidők óta nem volt lehetőségük DS programokkal játszani.
BővebbenAz elmúlt 135 év japán történelme egyetlen cartridge-on Hogyan lehet egy napilap archívumából érdekes történelmi-társadalomismereti játékot készíteni? A Mainicsi simbunnak sikerült egy Nintendo DS programmal.
BővebbenA teaceremónia nagy hagyományokkal rendelkező japán szokás, egykülönleges módja a társasági együttlétnek. Az idegen némi fogalmatalkothat magának erről, ha Kiotóban elmegy a Gion Corner színházba,ahol a koto zene, bunraku bábjáték, az ikebana, gésa tánc stb. melletta teaszertartást is bemutatják.
BővebbenA hétvégén meglátogatott anyukám: egy ceruzával és egy megviselt magazinnal a kezében lépett a lakásomba. Csillogó szemét és a „7, 3, 9, 2, 2, 4, 3” számsort az újság sarkában látva rögtön tudtam, mi a teendő. Készítettem egy csésze teát, hagytam, hogy leüljön és lábujjhegyen kiosontam a szobából.
BővebbenEgyszerűbb már nem is lehetne: adott egy 9×9-es négyzet, benne néhány számmal. Ez a 9×9-es négyzet kisebb, 3×3-as négyzetekből áll össze. Feladatunk kitölteni az üres négyzetrácsokat úgy, hogy betartjuk a következő szabályokat: minden sorban, oszlopban és 3×3-as kis négyzetben csak egyszer szerepel minden szám 1-9-ig. A hiányzó számokra nem kell tippelni, mindig puszta logikával kikövetkeztethető legalább egy helyről, hogy milyen számjegy való oda.
BővebbenVilág szúdokuzói, örüljetek – mostantól a telefonodon is töltögethetjük az üres négyzeteket.
Bővebben