Hosszabb lélegzetvételű írások
Amikor egy japán egyetemen angolt tanítottam, állandóan azon fáradoztam, hogy a diákok gondoljanak egy kicsit a tantermen túli világra is. A teremben ugyanis tökéletesen beszéltek angolul, de amint kiléptem a való világba, lefagytak és egy szót sem bírtak kinyögni. Most már tudom, miért.
BővebbenÚgy érzed, hogy túl hamar kezdődik a karácsonyi készülődés? Annyira, hogy mikor végül eljő az ünnep, már tele van vele a puttonyod?
BővebbenAz idei nyár hosszabb és melegebb volt, mint szokott. Harc és légkondicionált helyiségekbe húzódás helyett azonban egyszerűen felvettem a bikinimet.
BővebbenEgyesek a tehenek pukiját, mások az autók kipufogógázait okolják a globális felmelegedésért. Én a japán grillpartikat.
BővebbenA helyi postán dolgozó emberek – hogy politikailag korrekt jelzőt alkalmazzak – „egy picit lassúak”. Réges-rég, mielőtt ideköltöztem a szigetre, a kormányzatnak támadt egy működésképes ötlete. Az összes „picit lassú” munkást az apró szigetekre küldték dolgozni, ahol szinte senki sem él és ahol a legkevesebbet árthatják. Tudod: lassan járj, lassan jár a postás is.
BővebbenA Moooo! bár törzsvendégei közül Man-csan és Kio-csan a kedvenc öregeim. Helyi történészként és a sziget nem hivatalos turistaüdvözlő párosaként rendszeresen meglátogatnak, hátha találkoznak egy-egy érdekes gajdzsinnal. A gajdzsinok meg azért jönnek, hogy találkozzanak Man-csannal és Kio-csannal. Ha találkoznak, általában berekedés lesz a vége.
BővebbenJúlius 16 munkaszüneti nap Japánban, ekkor ünnepeljük a Tenger Napját. A legutolsó is elérkezett, aztán elmúlt. Pontosabban berobbant egy tájfunnal, majd távozott a viharral együtt.
BővebbenVégre megtettem. Viseltem azt a maszkot, mert megfáztam. Igazából nem is megfázás volt, hanem valami harcias gyomorvírus. Egyfolytában azon agyaltam: ki tehette? Kicsoda nem viselte a sebészmaszkot, hogy átpasszolja nekem a vírusait? Lehet, hogy az az este volt a hibás, amikor mindenki nabét evett és ugyanabba az edénybe dugdosta a pálcikáját? Hmmm.
BővebbenJapánban a minsuku – hagyományos fogadó – tulajdonosok mindig fejvakarással veszik tudomásul a külföldiek szobafoglalását. Nem mintha nem beszélnének angolul vagy nem szeretnék az idegeneket. Az évek során megismertem néhány minsuku tulajdonost, és megtanultam, hogy a külföldiek tényleg mendokuszai-ok tudnak lenni (azaz gondot okoznak), leginkább azért, mert Japánban járva nem úgy élnek, mint a japánok. Az igazság az, hogy a japánok oda-vissza vannak a külföldiekért és nagyon szeretnék, ha náluk laknának, csak az a baj, hogy egyfolytában elbitangolnak.
Bővebben