Ha majd belehajtasz a tengerbe, kitesszük a védőkorlátot

  Bolygómon, az Egyesült Államokban a használtautó-kereskedők klasszikus fogása, hogy a kevet hajtott autókon ezzel a szöveggel próbálnak túladni: „ó, ez a gépkocsi egy idős hölgyé volt, aki csak a sarki boltig szokott vele járni.” Ha valaha is sikerül túladnom kis áruszállító furgonomon, az ügynököm valószínűleg olyasmit mondana, hogy „azt a teherkocsit egy hölgy használta egy apró szigeten, de csak arra, hogy a bárba menjen rajta”. És igazat szólna. Nem, soha nem vezetek ittasan – hazafelé szinte mindig gyalog jövök.

Bővebben

A kyokushin nemzetközi története

  A stílust Masutatsu Oyama alapította 1956-ban, Japánban. Magánvállalkozásként került bejegyzésre, és mint működési forma ez máig így maradt. Az első edzőtermek Japánban jöttek létre, de 2 év múlva Hawaii-on és az USA-ban is megalakult a szövetség, és létrejöttek az első klubok. 1959-ben Hawaii-on már versenyt rendeztek. A 1960-as évek elején már 20 tanulónak fekete övet adott Sosai Oyama, és igyekezett a világ minden pontjára elküldeni tanítványait, hogy népszerűsítsék a kyokushint, valósítsák meg álmát, építsék a szervezetét. Nagyon hamar népszerű lett a világban ez a racionális stílus. Egyre több külföldi…

Bővebben

A kyokushin hazai alakulása

  A magyar kyokushin alakulása alapvetően Furkó Kálmán és Adámy István nevével köthető össze a kezdetekben. Mindketten a Testnevelési Egyetemen ismerkedtek meg a karate alapjaival, ahol egy önszerveződő csoport már könyvekből tanulta a keleti küzdősportot. Később Dr. Galla Feri bácsi próbálta őket segíteni. Hatalmas szakmai előrelépést jelentett Mészáros Attila 2. danos, Svédországban élő mester bekapcsolódása a munkába, aki a ’70-es évek elején látogatott haza és tartott egy bemutató edzést. Az akkor kezdő csoport önállóan gyakorolt, majd 1973-ban, mikor Mészáros Attila mester ismét hazalátogatott, a tanulók övvizsgát tehettek. Köztük volt Furkó…

Bővebben

Nézd csak a holdat! Hiraite, csong, csong…

Szomszédom, Kazu-csan a genkanomban áll. – Amy, felírtalak a következő Idősek Napja alkalmából előadott tánc résztvevői közé. Ez a nemzeti ünnep hétfőre esik, de kis szigetünkön az őszi napéjegyenlőség idején, csütörtökön tartottuk. – Csak nyolc asszonyt találtam, aki táncolni tud – mondta, emlékeztetve a szigeten található meleg testek számának folyamatos csökkenésére. Szomszédságunk az elmúlt években igencsak megcsappant. Megtudtam hát, hogy az Idősek Napján eljárt tánc szomszédi kötelességem – mostantól minden évben rám is vonatkozik a „macuri tóban”, vagyis a fesztiváli kötelesség. Beleegyeztem, hogy együtt ropom a többiekkel az ünnep alkalmából.…

Bővebben

Pisitréning, avagy a Nagy Csorgatás

Az egyik első fura dolog, amit Japánba érve látsz, az, hogy a férfiak szanaszét vizelnek az utcán. A taxisofőrök, szararimenek és a mezei részegek is rendszeresen hátat fordítanak nekünk és egy fal, sövény vagy kerítés felé fordulva pisilnek éjjel-nappal. Én csak egyszerűen Nagy Csorgatásnak nevezem a jelenséget.Azon a szigeten, ahol élek a férfiak rendszeresen levizelik a mólót és a kikötőben ringó halászhajókat. Ha a házad a kikötő szélén áll, ahogy az enyém is teszi, ez a jelenség egészen új tartalommal tölti meg a „festői táj” fogalmát. Minden hálaadáskor nagyszerű program…

Bővebben

Dr. Dörgõ Sándor – Általános iskolás, alsó tagozatos korú gyermekek küzdõsport

A rendszeres sportolásnak és aktív fizikális tevékenységben való részvételnek több jelentõs jótékony hatását is ismerjük az általános iskolás életkorú gyermekek esetében. Az egyik legjelentõsebb tényezõként kiemelhetjük a rendszeres sportolás elhízás és túlsúly elleni pozitív hatását, hiszen a rendszeres fizikális aktivitás a leghatékonyabb megelõzõ és kezelõ tevékenység az említett problémák elleni küz­delemben. A rendszeres és aktív sport­tevékenység hatására az általános iskolás korú gyermekeknél jelentõsen fejlõdnek az ügyességi és fizikális képességek, a sport által fejlõdhet a gyermek önuralma és nõhet az önértékelése illetve önbecsülése is. A rend­szeres sportolás kiválóan alkalmas a gyerme­kek…

Bővebben

Milliomos Bruneiből

Hiszed vagy sem Ha a japánok tengeren túlra utaznak, általában 5-7 napos kirándulásokat szerveznek, és annyi látnivalót zsúfolnak a programba, amennyi csak fizikailag lehetséges. Ennek oka a rövid szabadság, a pihenés időpocsékolásnak tűnik. Ez a híres „Vakációzunk, használjuk ki rendesen” – hozzáállás. SzómagyarázatAz az igazság, hogy ehhez az íráshoz egyetlen japán kifejezést sem találtam. Ez a cikk arról szól, mennyire biztonságos Japán… A nap mondásaKaigai e ikitaideszu – El szeretnék utazni (a tengeren túlra) Milliomos Bruneiből Találkozz a milliomossal – és menekülj el! Szóval arra gondoltál, hogy elugrasz Délkelet-Ázsiába, hogy…

Bővebben

Kövesdi Anikó – Udzsi

Sziasztok! Most Udzsiról, arról a „kis” városról mesélek Nektek, ahova tegnap mentünk Zaigával, lett lakótársammal. Mivel hallottam az előző ösztöndíjas magyar csávótól, hogy elmentek bicajjal Udzsiba, így úgy döntöttünk Zaigával, hogy megpróbálkozunk vele mi is. Bárkit kérdeztünk a japánok közül, mind azt mondták: Udzsi?!?! Az nagyon messze van!!! Kiváncsian böngésztem a térképet, vajon tényleg messze van-e. Akárhogy is számoltam, Udzsi nem lehet több 20 km-nél, így nem értettem, mi a rinya tárgya. Fénymásoltam is térképet, elég egyszerűnek tűnt az út. Így Zaigával elindultunk kb. 10 óra tájban. 2 órát számoltunk…

Bővebben

Új trend – evés közben sétálunk

Japán határozottan távolodik hagyományaitól. Vegyük például azt a tradíciót, mely szerint mindig szorosan az italautomata mellett állunk, miközben megisszuk a dobozos sört. Régen elképzelhetetlen volt, hogy csak úgy sétálni kezdünk az utcán, miközben iszunk. Egész családokat lehetett látni, ahogy körbeállják az automatát, kólát vedelve. Mert vedelték, hiszen minél hamarabb odébb akartak állni. Ugyanez volt érvényes az evésre. Gyakran figyeltem meg a magányos jégrkém-nyalogatókat, akik a bolt előtt eszik meg a fagyit. Korábban a japánok eszébe sem jutott, hogy jégkrémet séta közben is lehet enni. Hogyan tűnik mégis a múlt homályába…

Bővebben