Képes beszámoló a 2004. május 9-ei rigai K-1 versenyről
A Magyar csapatot Szecsei Szilárd versenyző, Bánóczi Zoltán box edző, Somogyi Zsolt karate edző, Gódor László manager és Erdei László (Unió Sport 19) promóter alkotta. Szerencsénkre a holland versenyzőkkel, és a díszvendég K-1 világbajnokkal Remy Bonjasky-val együtt utazhattunk a repülőn, így már menet közben alkalmunk nyílt egy kis kötetlen beszélgetésre. A világbajnokban egy nagyon kedves, közvetlen, könnyen barátkozó embert ismerhetünk meg. A fogadtatás a rigai repülőtéren olyan volt, amilyenről minden versenyző álmodik. A helyi TV egyenesben közvetítette az érkezést és minden érkező versenyzővel riportot készítettek. Külön autók szállították a csapatokat a Hotel Latvija-ba, amely az egyik legelőkelőbb szálloda itt.
A verseny napján került sor a sajtótájékoztatóra a szálloda konferenciatermében, ahol az Orosz sportminiszter, a helyi TV tulajdonosa és egy Kaliforniai promóter látott vendégül minket. Bemutatták a versenyzőket és a helyszínen megjelenő nem kevés újságíró kérdéseket tett fel nekik. Ezt az eseményt is közvetítette a TV, majd ez után volt az orvosi vizsgálat, a mérlegelés és a hivatalos sorsolás is.
A verseny résztvevői
és a Világbajnok
Remy Bonjasky / Hollandia
Mourad Bouzidi / Hollandia
Jessi Gibbs / Belgium
Timur Kamutaev / Oroszország
Konstantiv Gluhov / Lettország
Denis Melnik / Lettország
Sergei Rozdovovszki / Litvánia
Petri Reima / Finnország
Szecsei Szilárd / Magyarország
És ekkor váratlan fordulat következett be, ugyanis a szabályismertetésnél kiderült, hogy a szervezők változtattak a hivatalos szabályokon, és egy ún. K-1+ szabályt kívántak elfogadtatni. Ebből parázs 2 órás vita keveredett, ugyanis ez a szabály engedélyezte az 5 mp-es fogást és a dobásokat, és a 3 x 3 perc helyett 5 x 2 percet írt elő. Ez a módosítás a helyi (2 lett, 1 litván, 1 orosz) versenyzőnek kedvezett <ők így készültek>, a külföldieket (1 magyar, 1 holland, 1 belga, 1 finn) igen hátrányosan érintette. A vita végeredményben a hazai pálya előnyét hozta, de a külföldiek igencsak elgondolkoztak a kollektív visszalépésen. Ráadásul az ismertetett bíráskodási szisztéma is idegen volt. A pontokat egy elég nehezen követhető szisztéma szerint osztogatták a versenyzőknek az akciókra, és egy „clicker” számlálóval számolgatták. A végeredményt a számlálón levő különbség alapján hirdették ki. Az volt az érzésünk, hogy a ringben látottak alapján csak annyira lehetett megjósolni a győztest, mint laikusnak a műkorcsolya verseny győztesét a TV közvetítése közben. Később kiderült sajnos beigazolódott a félelmünk.
A következő meglepetés a verseny helyszíne volt. A helyi legnagyobb, részben magánkézben lévő stúdiójában építettek fel egy dzsungelt. A ring mellett ketrecekben testfestett lányok táncoltak (fotózni sajnos nem engedtek), a személyzet bennszülötteknek öltözött fiúkból állt, az időmérő gongot a helyi body building bajnok kezelte, a műsorvezető a szépségkirálynő volt. A nézőtéren az a szerencsés kb. 100 fő helyezkedett el, akik a csapatok tagjaiból és a helyi élet nevezetességeiből, politikusok, színészek, üzletemberek kiváltságos VIP csapatából álltak össze.
A verseny (2004. május 9.) vasárnap 21.00 órakor kezdődött és hétfő 03.00-kor hirdették ki a győztest.
Az első mérkőzésen Konstantin Gluhov (188 cm, 102 kg WPKA Világbajnok és Thai-box Ázsia-bajnok) lépett szorítóba Jessie Gibbs (190 cm, 121 kg háromszoros kyokushin Európa-bajnok) ellen. A mérkőzés nem tartott sokáig. A lett versenyző egy fejre irányuló köríves rúgással (jodan mawashi geri) az első menet második percében döntésre vitte a dolgot. A belga versenyzőt kórházba kellett szállítani, de azon kívül, hogy közel két órán keresztül semmire nem emlékezett nem lett komolyabb baja.
A második összecsapáson Timur Kamutaev (187 cm, 98 kg Világ,- és Európa Bajnok full-kontakt Sanda szabályrendszerben) és Petri Reima (187 cm, 104 kg WKN Világbajnok, a Balti K-1 verseny győztese) csapott össze. A finn versenyző az első három menetben nem nagyon találta a hatékony taktikát a sok dobást, földre vitelt alkalmazó orosz versenyzővel szemben, és határozottan ponthátrányban volt. A negyedik menetre viszont folyamatosan felőrölte ellenfele erejét, aki az ötödik menetre már nem állt ki, feladta a mérkőzést.
A következő mérkőzés egyik résztvevője a tekintélyes eredménylistát felvonultató résztvevők közül is a legnagyobb név Mourad „The Gentleman” Bouziki (190 cm, 96 kg Thai-box Világbajnok, a 2003. évi Német és Holland K-1 Max Bajnoka) volt. Ellenfele a legkisebb súllyal mérlegelt litván Sergei Razvodovski (182 cm, 86 kg Thai-box és Kick-box Bajnok hazájában) volt. „Gentleman” nem hagyott kétséget afelől, hogy ki a jobb, a harmadik menetben comb KO-val nyert.
Utolsó párként lépett a ringbe Szilárd, Denis Melnik (192 cm 102 kg boksz és Thai-box Lett Bajnok) ellen. A szokatlan környezet miatt kissé nehezen melegedett be Szilárd, de a harmadik menetre rendeződött mozgása és a lassan „jól” ismert jobb egyenes-bal horog kombinációval KO-val hozta a mérkőzést.
A döntőbe jutásért a felső ágon Konstantin Gluhov, Petri Reima összecsapás volt. Az ötmenetes szikrázóan kemény mérkőzés végén mindkét fiú örömmel emelte magasba kezét, a hazai bírók viszont csak a hazai versenyzőét. Elfogadható volt a döntés, bár nagyon döntetlen színezetű volt, és igazságosabb lett volna egy hosszabbítás.
Ezután következett,
amire már nagyon vártunk: Szecsei Szilárd egy igazi K-1 bajnok ellen. A világbajnok Bonjasky (a holland versenyző az ő team-jébe tartozik) mellett ülve együtt elemeztük menet közben a mérkőzést.
1 menet: Bár Szilárd ment előre, de Bouzidi rendre megelőzte közbe ütéseivel és rúgásaival. (9-10 pontozás Szilárd oldaláról nézve).
2 menet: A képlet ugyanaz, Szilárd megy előre, Bouzidi hátrál és kontrázik, de közel sem olyan hatékonyan, mint az első menetben. Döntetlen a menet végéig, amikor a kombináció ismét bejön és a gentleman a földön. 8 számolás után folytatja, de már nagyon közel a menet vége, így pihenőhöz jut (normál pontozás 10-8 a rászámolás miatt).
3 menet: Állandósul a nyomás, de a bajnok ügyesen fog (sajnos lehetett), pihen, tördeli a mérkőzést, és ügyesen használja a térdét (10-10 pontozás).
4. menet: A képlet szinte ugyanaz, de a menet végén a gong menti meg az ismételt rászámolástól a kettős fedezékben védekező Bouzidi-t (10-9 pontozás).
5 menet: Mindent egy lapra tesz fel Szilárd és folyamatosan űzi-hajtja ellenfelét az egész menet alatt. Már nincsenek kontrák, már csak védekezés, hátrálás.
A menet végén boldog a magyar tábor…
Egészen az eredményhirdetésig.
Győz megosztott pontozással Gourad Bouzidi.
Bonjasky csak ennyit jegyez meg:
„I’m surprised at result – meglep az eredmény”.
Minket is! Ennyit a clicker szisztémáról.
A döntőben egy változatos, technikailag nagyon magas színvonalú ötmenetes mérkőzést láthattunk. Mindkét versenyző felvonultatta azokat az erényeket (nagy ütések, látványos rúgások, remek oda-vissza kombinációk) amiért ennyire népszerű a K-1. A végeredményt félve megjósolva a holland fiúnak adtuk a mérkőzést, de nem lett igazunk, a lett versenyző nyert. Most Bonjasky-n volt a mérgelődés sora, és nem is rejtette véka alá bosszússágát.
Ez a végeredményen nem változtatott, a győztes Konstantin Gluhov.
Végeredményben sikerként könyvelhetjük el a III. helyet, és hogy egy ilyen színvonalas, ismert neveket felvonultató mezőnyben sikerült Szilárdnak helytállnia és közönségsikert aratnia.