Fosztogatók az öngyilkosok erdejében

A Fudzsi lábánál fekvő Aokigahara erdeje arról hírhedt, hogy ott követik el a legtöbb öngyilkosságot. A halottak mágnesként vonzzák magukhoz azokat, akiket nem zavar a “talált kincsek” eredete.

Image

A fosztogatók könnyen pénzzé tehető kincsekre számíthatnak a holttestekről, például útlevelekre, hitelkártyákra, sőt, kemény készpénzre is.

Az elmúlt négy év során százhúszezer japán választotta az öngyilkosságot. Pontosan nem deríthető ki, hányan vetettek véget életüknek az Aokigahara erdőben, de a becsült számok igen magasak. Téves az az elterjedt közhit, miszerint az emberek pénzügyi problémák miatt menekülnek a halálba, valójában millió más oka lehet.

Takimoto Tomojuki filmrendező Dzsu no umi (A fák tengere) címmel mozit forgatott Aokigaharáról. Ő is talált egy pénztárcát a helyszínen, benne 370000 jennel.

Egy másik alkotó, Kurihara Rjó könyvében oszlatni próbálja a tévhitet, hogy errefelé bárki könnyű pénzre tehet szert, ha átkutatja a halottakat.

– Kézi GPS-t használtam, adó-vevőt, a legújabb technológiát alkalmazó szuperkütyüket, egy csomó ember segített nekem, és összesen vagy negyven holttestet találtunk. Csakhogy egyetlen alkalommal sem volt náluk komolyabb összeg. A legnagyobb pénzmennyiség 90000 jen volt egy elhunyt zsebében. Egy másik esetre is emlékszem, nála 70000 jent találtunk, egy harmadiknál pedig ötvenezret. Ezen túl még néhány időjárás-megviselte jogosítványt gyűjtöttünk össze, ezek azonban a hosszú idő alatt annyira megrongálódtak, hogy eladhatatlanok. Egy-két hitelkártyát is találtunk, de az az igazság, hogy az emberek többsége, akik el kívánják hagyni ezt a világot általában elégeti személyes iratait, mielőtt végezne magával. Ha belegondolunk abba, mennyi pénzbe kerül a felszerelés és a befektetett energia, valószínűleg úgy találjuk, nem éri meg a kincsvadászat – írja Kurihara.

A helyiek között terjengő szóbeszéd úgy tartja, a kamionsofőrök fésülik át rendszeresen a környéket, amikor a közelben kapnak fuvart.

Mainichi

Kapcsolódó bejegyzések