Civilization Revolution – a konzolosok tényleg ennyire hülyék? (TESZT)

Július elején megvalósult egy régóta dédelgetett álmom: végre bármikor el?húzhatom a világtörténelem legösszetettebb (és stílusában talán legjobb) stratégiai-építget?s játékát a zsebemb?l és nyomhatok vele egy kört. Legalábbis ezt hittem, amikor megjelent a Civilization konzolos változata. A kérdés csak az, hogy a technikai lehet?ségek és a marketingesek mennyire engedték meg, hogy az eredetit megközelít? min?ség? játékot írjanak.

https://szaku.hu/wp-content/uploads/2022/03/*.jpg width=”636″ height=”311″ hspace=”6″ alt=”Image” title=”Image” border=”0″ />.


Mindenkit az izgatott els?sorban, hogy mennyire butítják le a nagy el?döt. Nem voltak komoly elvárásaim, a következ?k miatt: adott egy joggal agyondicsért játék, amelynek a legutóbbi része 2 giga rammal kezd használhatóan m?ködni. A feladat az, hogy írjunk bel?le egy klónt, ami ötezerszer (!)kevesebb memóriát igényel. Természetesen mindenki sejtette, hogy a gyengébb vasra készített változatból ki kell hagyni egy rakás opciót. Ki is hagytak rendesen, az els? reakciók ennek megfelel?en dühösek, elkeseredettek voltak. Beindult a bloggerek fantáziája: “biztos kimutatták a marketingesek, hogy a konzoltulajdonosok sokkal ostobábbak, mint a pc-s játékosok, ezért butították le ennyire”. Ebben lehet valami, különösen, ha megnézzük, milyen rossz osztályzatot kapnak rendszeresen az értelmes, de nem ugribugri (és f?leg nem multiplayer) játékok mondjuk az IGN-en.

.

https://szaku.hu/wp-content/uploads/2022/03/*.jpg width=”256″ height=”384″ hspace=”6″ alt=”Image” title=”Image” border=”0″ />.

Az el?dökr?l

Aki játszott már a Civilization sorozat valamelyik részével, az nyugodtan ugorja át ezt a részt.

A Civilization els? része még Amigára jelent meg, és annyira egyedi volt, hogy nem is nagyon lehetett máshoz hasonlítgatni. Inkább a kés?bb elkészült klónokra mondták, hogy Civ-szer?. A játék lényege, hogy adott egy bolygó, ahol megkapod egy ágyékköt?s törzsf?nök szerepét, akinek mindössze pár telepese és egyetlen harcosa vagy felderít?je van. A telepesekkel keresel egy szimpatikus helyet és megalapítod els? városod. A város környékét megm?velve plusz élelmiszert vagy épít?anyagot termelsz, amit?l a település egyre nagyobbra n?. Minél többen laknak a városban, annál nagyobb területet tudsz bevonni a m?velés alá. A településen egyszerre csak egy dolgot építhetsz: templomot (jobban érzi magát a lakosság), könyvtárat (a városban dolgozó tudósok gyorsabban kutatják ki az új technológiákat) vagy barakkot, amely a “megtermelt” katonai egységek tapasztalati szintjét növeli – és így tovább. A városban katonai egységeket és újabb telepeseket is gyárthatsz, a telepesek kereshetnek a térképen egy újabb szimpatikus zugot, ahol várost alapíthatnak.

Ha körbenézel a térképen, el?bb-utóbb találkozol a konkurrens civilizációkkal, akik sajnos ugyanazt szeretnék, mint te: leigázni mindenki mást. A PC-s változatban (f?leg a negyedik részben) számos diplomáciai lehet?ség közül választhatsz: barátkozhatsz-kereskedhetsz velük, de akár le is igázhatod ?ket. A gy?zelmet többféle módon érheted el: vagy letarolsz szinte mindenkit, vagy els?ként építed meg a csillagközi ?rhajót, vagy megválasztanak a bolygó vezet?jévé, esetleg három városod is “legendás” kultúrát halmoz fel.

.

.https://szaku.hu/wp-content/uploads/2022/03/*.jpg width=”256″ height=”384″ hspace=”6″ alt=”Image” title=”Image” border=”0″ />

.

Miben jobb a konzolos változat?

A Civilization Revolution Nintendo DS változata szerencsére teljesen megegyezik a többi konzolra írttal, vagyis pont ugyanaz a játékmenet, mint mondjuk Xbox360-on. Ez mindenképp becsülend?, tekintettel arra, hogy a nagy asztali konzolok sokkal brutálisabb vasból állnak. Az egyetlen komoly különbség a grafikus megjelenésben van, ami viszont egy gondolkodást igényl?, körökre osztott stratégiai játéknál a legutolsó szempont. A “nagy” konzolokon a maradék energia a látványos, 3D-s megjelenítésre megy el, ami az els? pár játék során nagyon szép meg jó, de ha belemerülsz a hangulatba, akkor teljesen mindegy. Az Amiga h?skorában adták ki a Battle Chess cím? sakkprogramot, amelyben a bábuk látványos csatajelenetekkel ütötték le egymást. Vicces, újszer? – és teljesen felesleges, ha tényleg sakkozni akarsz. Újításnak számít még, hogy az egységeidnek normális nevet ad a játék, így sokkal könnyebb azonosítani ?ket (Ninja Catapult Army rulez).
A csatákban ismét megjelenik a hadsereg-opció: három azonos egységet egybeforrasztva egy sokkal er?sebb harci alakulatot kapunk. Újdonság még a hajók támogatása: védekezésnél és támadásnál is besegít a harcba a szomszédos mez?n álló hajó. Ha neked és az ellenfélnek is van, akkor mindketten jól odal?nek a másiknak, miel?tt a seregek egymás torkának esnek.
Az új technológiák felfedezésekor mindig kapsz valamilyen jutalmat, ha te voltál az els?, aki feltalálta. A matematikáért egy ajándék katapult, a robbanómotorért pedig egy cirkáló a jutalmad (amely cirkáló eldöntheti a civilizáció sorsát, ha a fent leírt módon rögtön rásegítesz vele a part menti városok támadásakor). Vannak kulcstechnológiák, amelyek érezhet?en megdobják a civilizációd termelését, pl. minden város +1 kultúrát vagy +5 aranyat kezd termelni.
A pályákon négy sima és egy nagyon-nagyon kultikus tárgyat rejtettek el. Ezeket megtalálva értékes technológiát kapsz ajándékba – esetleg minden városodban hirtelen felépül egy templom, vagy nagyobb mennyiség? pénz esik be a kincstárba. A legértékesebb ajándék a nyílt vízen rejt?z? Atlantisz felfedezéséért jár: négy technológiát kapsz érte. (Ezért jó a spanyolokkal lenni, ?k már a legelején ismerik a navigációt, amely feltétele a tengerjáró hajó építésének.)
Nagyon jó még a mentési lehet?ség. Mindig is zavart, hogy komoly, gondolkodást igényl? stratégiai játékoknál csupán egy vagy két helyre menthetem el a játékállást DS-en. A CivRev öt helyre képes menteni, és ami még jobb: alig pár gombnyomással vissza is tölti a játékállást. Ez a pécés változatnál teljesen lehetetlen, mivel egy játékállás-visszatöltés hosszú percekig is eltarthat.
Szimpatikus újítás még, hogy az épített vagy ajándékba kapott hajókon mindig van egy milícia, amely harcolni ugyan nem tud, arra viszont képes, hogy felfedezés közben begy?jtse a misztikus tárgyakat vagy az ?rizetlen barbár kunyhókat. Apropó barbárok: némely kunyhót harc nélkül el lehet foglalni (kicsit más alakjuk van), ezekért 25 arany jár. A többiért meg kell harcolni (minél magasabb nehézségi szinten játszol, annál nehezebb lesz). A barbárok nem jelentenek annyi gondot, mint a pc-s változatban: szinte sosem járnak a falun kívül és nem fejl?dnek.

.

.https://szaku.hu/wp-content/uploads/2022/03/*.jpg width=”256″ height=”384″ hspace=”6″ alt=”Image” title=”Image” border=”0″ />

.

Miben más a CivRev?

Gyakorlatilag mindenben. 🙂 A Nintendo ragaszkodik a kártyás konzolokhoz, ezekre meg jellemz?, hogy a méret igenis számít: nem mindegy, hány megás lesz egy játék. A DS változat aligéppen fért fel egy 64 megás kártyára, de csak úgy, hogy lehagyták a Civilopédiát (ez a játékba épített, igen hasznos információkkal szolgáló lexikon-szer?ség). Személy szerint szívesen beáldoztam volna mondjuk a csaták amúgy hangulatos animációit a Civilopédiáért, de a célközönség valószín?leg nem így vélekedik… Ezen túl hiányzik egy áttekint? térkép is, igaz, a pálya nem túlságosan nagy, b?ven fejben tartható.
A pc-s Civ legnagyobb erényei közé tartozott az a rengeteg állítási lehet?ség, amellyel a játék elején megadtuk, milyen feltételek közt, milyen pályán akarunk játszani egyet. Nos, ebb?l semmi sem maradt, mire a Nintendóhoz ért a fejlesztés: gyakorlatilag véletlenszer?en generált vagy el?re megírt scenario közül választhatunk csak. (Plusz letölthetjük a hét játékát az internetr?l.)
Az el?re elkészített szcenáriók megmutatják, hogy egy icipicivel több programozás után milyen változatos játék lehetne a CivRevb?l: elég, ha egy kicsit feljebb toljuk a barbárok agresszióját, máris megváltozik a követend? stratégia… Sebaj, valamit hagyni kellett a folytatásra is.
A nehézségi fokozatok els?sorban azt határozzák meg, hogy milyen korán indul meg a játék végéig tartó háborúzás. King fokozaton még van esély a békés gy?zelemre, de emperoron már csak a folyamatos háború az egyetlen esélyed.
A játék nagyjából kétszáz körig tart, ennek megfelel?en sokkal pörg?sebb, mint a Nagy Tesó. Egy-egy technológiát 2-10 kör alatt tudsz kifejleszteni, és általában még a legdurvább csodákat is fel lehet húzni egy tucat kör alatt. Az épületek sokkal látványosabb bónuszokat produkálnak: a könyvtár megduplázza a városban él? tudósok teljesítményét, a piac a bevételt kétszerezi meg.
Az egyes népek mind komoly el?nnyel indulnak a többiekhez képest: a franciák eleve egy katedrálissal indulnak, a mongolok minden barbár faluból baráti várost csinálnak, a kínaiak új városai alapból kettes nagyságúak, az azték harcosok minden gy?ztes csata után azonnal felgyógyulnak és így tovább. A nép kiválasztása nagyban meghatározza a követend? stratégiát.

A gy?zelmi feltételek komolyan megváltoztak. Egyszer?en fogalmazva: teljesíts bizonyos feltételeket, majd építs meg egy világcsodát és nyertél. Ezek a bizonyos feltételek a következ?k: gy?jts össze húszezer aranyat, majd építsd meg a világbankot; illetve termelj húsz nagy embert (great person) és/vagy csodát, majd építsd meg az ENSZ épületét. Alternatív gy?zelmi módok: fejleszd ki a szükséges technológiákat és építsd meg az ?rhajót, majd küldd a legközelebbi lakható bolygóhoz; illetve foglalj el négy f?várost. El?fordul, hogy ugyanabban a körben egyszerre kétféle módon nyered meg a játékot: egyszer ugyanakkor fejeztem be az ENSZ és a Világbank csodákat. El?bb a világbankot dobta be, mégis kulturális gy?zelmet arattam…

A csatáknál a már említett hadsereg-alkotáson túl a generálisok is szerepet kaptak. ?k egy tapasztalt egység mellett jelennek meg, és komolyan feltuningolják az összes, ugyanazon a kockán álló katonád teljesítményét. Gy?ztes csata után a katonáid tapasztalata növekszik. Három gy?ztes csatát követ?en veteránná válnak (+50% bónusz), majd minden további három gy?zelemért választhatsz az el?léptetési lehet?ségek közül. Ezek a bónuszok hasonlóak a Civ bónuszaihoz: plusz egy lépés, város elleni támadás-bónusz, gyógyulási képesség ellenséges területen és így tovább.

A kifejlesztett technológiáid eladhatod pénzért vagy elcserélheted, de ezt leszámítva a diplomáciában nincs túl sok lehet?séged. Magasabb fokozaton szinte csak téged fognak megtámadni (Emperoron például esélyed sincs arra, hogy három városnál többet alapíts az els? támadás el?tt), s?t, akkor is neked esik mindenki, ha esélye sincs ellened, viszont nemsokára megnyernéd a játékot. Ilyenkor a teljes bolygó kamikaze-támadást indít ellened.

A harc logikája eltér az el?dökét?l: újra kell tanulni, hogy dombról támadva támadási bónuszt kapunk, folyón át -50%-os értékekkel támadunk, az egységeket pedig csak a Leonardo's Workshop csodával lehet upgrade-elni. (Magyarul az ókorban felépített sereget el kell használni még akkor, amikor még érnek valamit.) Az épületek is más bónuszokat adnak: a Courthouse (Bíróság) nem a város költségeit csökkenti, hanem lehet?vé teszi, hogy a távolabbi mez?ket is megm?veljék, a Granary nem a növekedésen gyorsít, hanem több ételt ad a mez?, ha megépíted. Az Aquaducttól gyorsabban n? a város, a Harbor pedig plusz egy kaját ad a tengeri mez?kön.

A terepet nem kell megm?velni, utakat is automatikusan építhetsz a városok között. Ez is más, mint korábban: ha két város közt utat építettél, minden egység egyetlen kör alatt át tud menni egyikb?l a másikba, függetlenül a távolságtól.

Kicsit eldugva, de létezik mikromenedzsment, vagyis külön-külön megadhatod, hogy az egyes városokban melyik mez?ket dolgozzák meg a lakosok, bár ezt az opciót ?szintén szólva nagyon ritkán használom.

A csodák is egészen más funkciót töltenek be: a Magna Charta birtokában például minden Courthouse kultúrát kezd termelni. A nagy emberek a CivRev-ben a kultúra és a világcsodák hatására jelennek meg. Némelyik termelési bónuszt ad, mások a legyártott katonák tapasztalati szintjét növelik, de a great artist például képes arra, hogy az egyik szomszéd valamelyik gyengébb városát átcsábítsa hozzánk.

Ha meg akarod akadályozni a culture flip-et (vagyis azt, hogy egy városod átáll az er?sebb kultúrával bíró szomszédhoz), akkor építs falat (hatásosabb és gyorsabb, mint kultúrát termel? épületekkel). Felejtsd el a régi beidegz?déseket: ebben a részben a könyvtár nem termel kultúrát, csak tudományt.

Az államformák mindössze egyetlen dolgot befolyásolnak, kb. mint a Civ3-ban. Az igazán érdekes alternatívák a demokrácia (sok-sok kultúra és tudomány, de nem tudsz háborút indítani) és a fundamentalizmus (jobb katonai teljesítmény, de zéró tudomány).

.

.https://szaku.hu/wp-content/uploads/2022/03/*.jpg width=”256″ height=”384″ hspace=”6″ alt=”Image” title=”Image” border=”0″ />

.

Most akkor jobb, vagy rosszabb?

Abban a pillanatban, hogy önálló, az el?dt?l független játékként nézel a Civilization Revolution-re, rájössz, hogy talán még sosem írtak ilyen jó programot DS-re ebben a m?fajban. Rövidebb, pörg?sebb, de az els? benyomások ellenére nagyon mély, változatos játék sikeredett a konverzióból. A hosszan tartó élvezetet garantálja, hogy mind a 16 nép egészen más el?nyökkel rendelkezik, ebb?l kifolyólag teljesen eltér? stratégiával tudod gy?zelemre vinni. A generált pályák változatosak: találkoztam már labirintus-szer?, egyetlen földdarabból álló, és számos apró szigetb?l álló pályával is. Ha rajtam múlna, a következ? részbe egy picivel több állítgatási lehet?séget csempésznék, akár a grafikák terhére is. Ett?l függetlenül az egyik legjobb stratégiai játék DS-re.

Related posts

Kommentelj