A szaku hónap-kanjija (július)

Van egy kanji, amelyet talán azért is ismerünk meg az els?k között, ha japánul tanulunk, mert akad olyan kanji lista, amelynek az els? kanjija. Ez az írásjegy a jin, nin, hito (dzsin, nin, hito) olvasatokkal rendelkez? ember (?). Nézzük meg történetét. Amikor el?ször tanultam leírni ezt a kanjit a mesterem egy nagyon szép történetet mesélt arról, hogy mit ábrázol maga az írásjegy. Én mindig úgy képzeltem a nyugati fejemmel, hogy az ember írásjegye egy embert ábrázol, ahogy két lábon áll. A mesterem viszont úgy tanította, hogy a két szár két…

Bővebben

A dzsuku a fiatalokat szemelte ki

A japán dzsuku egy iskola utáni iskola, ahol délutántól estig korrepetálás folyik, de ugyanolyan csoportokban és tantermekben, mint az iskolákban. A szül?k többsége azért járatja oda gyermekét (egy vagy több tantárgyból), mert a nagyon kemény felvételi vizsgához (legyen az középiskolai vagy egyetemi) szükséges plusz tananyagot csak ott lehet megtanulni. A dzsukuban a tankönyv apróbet?s részét is veszik, s?t olyan dolgokat is, amik az iskolában el? sem kerülnek. Ezek mind-mind plusz pontot jelenthetnek a felvételi vizsgákon, és mivel szoros a verseny, minden pont számít. A dzsukut cram school-ként fordíják angolra, (ami…

Bővebben

A Kultúra Napja

November 3-a 1948 óta nemzeti ünnep, a Kultúra Napja (????, Bunka no hi) Japánban. Azért választották ezt a napot, mert Japán világháború utáni új alkotmányát ezen a napon tették közzé 1946-ban. Ezen a napon a békét, szabadságot és kultúrát ünneplik, ezért nagyon sok múzeum, galéria erre a napra id?zíti egy-egy kiállítás megnyitóját, illetve az egyetemek ezen a napon tartanak konferenciákat vagy közlik tudományos eredményeiket. 1937 óta ezen a napon adják át a Kultúra-érdemrendet, amit külföldiek is megkaphatnak. Például az Apollo 11 teljes legénysége megkapta, miután visszatértek a Holdról. Hakonéban ezen…

Bővebben

A munkáért való hálaadás napja

Japánban november 23-a a munkáért való hálaadás napja (??????, kinró kansa no hi). 1948-ban tették állami ünneppé. Az állami ünnepeket meghatározó törvényben azt írják, ennek az ünnepnek a célja a munka és a termelés ünneplése, és az egymásnak való hálaadás.   A régi, agrikulturális Japánban szokás volt az isteneknek való terményfelajánlás, amikor az öt f? gabona. ( ??gogoku) aratását ünnepelték. Egyszóval, ez volt Japánban az aratóünnep. A neve (???, niinanuszai vagy sindzsószai) volt. Ez az Aszuka-korban (538-710, mások szerint 592-645) alakult ki. A Meidzsi-korban (1868-1912), 1872-ben a holdnaptár szerinti 11.…

Bővebben

A szúdoku fogságában

A hétvégén meglátogatott anyukám: egy ceruzával és egy megviselt magazinnal a kezében lépett a lakásomba. Csillogó szemét és a „7, 3, 9, 2, 2, 4, 3” számsort az újság sarkában látva rögtön tudtam, mi a teendő. Készítettem egy csésze teát, hagytam, hogy leüljön és lábujjhegyen kiosontam a szobából.

Bővebben

A szúdoku szabályai

Egyszerűbb már nem is lehetne: adott egy 9×9-es négyzet, benne néhány számmal. Ez a 9×9-es négyzet kisebb, 3×3-as négyzetekből áll össze. Feladatunk kitölteni az üres négyzetrácsokat úgy, hogy betartjuk a következő szabályokat: minden sorban, oszlopban és 3×3-as kis négyzetben csak egyszer szerepel minden szám 1-9-ig. A hiányzó számokra nem kell tippelni, mindig puszta logikával kikövetkeztethető legalább egy helyről, hogy milyen számjegy való oda.

Bővebben