Abe Sinzó miniszterelnök hírlevele – Csillogás a gyerekek szemében

2006 december 7.

Hello, Abe Sinzó vagyok

Az elmúlt vasárnap, december harmadikán részt vettem egy tokiói eseményen, ahol gyerekekkel együtt nézhettem meg egy bemutatót a hagyományos vasmegmunkálási módszerekr?l.
Az eseményt azzal a céllal tartották, hogy bemutassák, hogyan változik a vashomok és a faszén vassá egy szögletes kemencében. Ezt nevezik Tatara-módszernek, és ezzel találkozhattunk a Mononoke Hime cím? animében is.

H?vös nap volt, annyira, hogy örültem, amikor a napsütésre érve melegíteni kezdték a b?röm a sugarak. A gyerekek azonban tele voltak energiával. Mindenki ott nyüzsgött a téglából épített kohó körül a bemutató idején nagy bámulattal, és ahányszor a vízbe mártották a vasat, lelkesen felkiáltottak a g?z szisszenésére.
Sisakkal a fejemen és a fém illatával az orromban eszembe jutottak azok az id?k, amikor egy acélgyárban dolgoztam. Ottani munkám során én feleltem a vékony acéllapok és a hidegsajtolású lapok exportjáért, amit délkelet-ázsiai autógyárakban használnak fel.
A munka kihívást jelentett és elég keményen kellett dolgoznom, mégis az a gyakorlat, amelyre ott tettem szert máig értékes darabját képezi az életemnek.
Az oktatás nem olyasmi, amit elvégezhetünk kizárólag a tanórákon.
Hiszek abban, hogy a gyerekeket el kell látni ilyen gyakorlati tapasztalatokkal, hogy tudják, minden nap használt tárgyaik hogyan készülnek, és hogy a közösen végzett munka önfegyelmet és gondoskodó hozzáállást alakít ki.
A gyerekek csillogó szemében, ahogy belebámultak a kohó mélyén csapkodó vörös lángokba megláttam azt, ami számomra az ideális oktatást jelenti. Több id?t szakítok a jöv?ben arra, hogy meghallgassam a gyerekek hangját.
A kormányzat most fejezi be a következ? költségvetés kidolgozását.
Ezzel kapcsolatos politikám egyszer?. A katasztrófaelhárításra szánt összegeket a szükséges mennyiségben bocsátjuk rendelkezésre, a költségvetés további tételeinél azonban látványosan demonstrálni fogom, hogy álláspontom az: minél kevesebb kötvényt bocsátani ki. Meggy?z?désem, hogy ezzel növelhetem a japán gazdaság önbizalmát és nemzetközi megítélését.
A 2007-es üzleti évre szóló költségvetés legnagyobb kihívása, hogy az úthálózat fejlesztésére beszedett adókat a lehet? legjobban használjuk fel.
A rendszer még 1954-ben született, abban az évben, amikor én is. A külön az úthálózat fejlesztése címán szedett adók nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Japánban kifejl?djön egy modern úthálózat és le kell szögeznem, hogy ott, ahol szükséges, a jöv?ben is utakat kell építenünk. Ugyanakkor azonban mély meggy?z?désem, hogy felül kell vizsgálni a rendszert, amely automatikusan és kizárólag az úthálózat fejlesztésére szán óriási adóbevételeket. Lennie kell más módnak is, hogy ezt a jövedelmet nagyobb hatékonysággal fordítsuk a szükségletek kielégítésére.
Nagy változást szeretnék elérni egy rendszerben, amelyet fél évszázadon át senki sem mert megreformálni. Az Abe-kabinet folyamatosan az emberek érdekeit tartja szem el?tt. Ez az emberek kormánya. Létezhetnek különböz? individuális vélemények bizonyos kérdésekben, de a Japán érdekében megkezdett reformokat végig fogom vinni. Ehhez kérem mindenki támogatását.

Related posts

Kommentelj