Abe Sinzó miniszterelnök hírlevele – Barátságon túlmutató kapcsolat

Hello, Abe Sinzó vagyok.

Tegnap érkezett japánba Ven Csia-Pao kínai miniszterelnök. Hét év óta ez volt az els? alkalom, hogy Japánt az a megtiszteltetés éri, hogy az els? számú kínai vezet?t láthatja vendégül.


Az els? külpolitikai feladatom miniszterlnökké választásom után az volt, hogy létrehozzak egy kölcsönösen el?nyös kapcsolatrendszert Kínával, amely a közös stratégiai érdekeken alapszik. Amikor Pekingbe repültem szinte azonnal, hogy elfoglaltam a miniszterelnöki széket, a látogatásomat “jégtör? útnak” titulálták. A pekingi megbeszélésekre alapozó mostani találkozón Ven miniszterelnök kifejezte a kívánságát, mi szerint szeretne “jégolvasztó útra” Japánba látogatni.

Most, hogy az elmúlt öt év alatt a kínai-japán kereskedelem volumene megduplázódott és nyolcadik éve dönti meg folyamatosan a rekordot, Kína átvette az els? helyet az USA-tól Japán kereskedelmi partnerei között. Körülbelül 35,000 japán vállalat lépett a kínai piacra, a japánok kínai befektetései mintegy tízmillió embernek adnak munkát. A japán-kínai gazdasági kapcsolatok tehát szilárd alapokon nyugszanak.

A japán-kínai együttm?ködés rendkívül fontos ahhoz, hogy megoldjuk az Észak-Koreába hurcolt japánok ügyét és a nukleáris rakéták kérdését. Nincsnek országhatárok a környezetvédelmi problémák esetén. Szomszéd országokként az a végzetünk, hogy együtt kell megoldanunk a globális felmelegedés, a savas es?k, a sárga homokfelh?k és a hulladékfeldolgozás problémáját. Japán és a világ összes országa számára is hasznosak lesznek azok az új technológiák, melyek energiatakarékos és környezetbarát módon m?ködnek és amelyeket a folyamatosan és gyors ütemben növekv? Kínába telepítettünk.

A diplomácia kényes igyekezet, amely során minden érintett állam érdekére tekintettel kell lennünk. A barátság fontos – ugyanakkor nem elegend?. Ha ütköznek a nemzeti érdekek, az országok természetes módon igényt formálnak arra, amire szerintük joguk van. A “kölcsönösen hasznos kapcsolat, amely közös stratégiai érdekeken alapszik” olyan kapcsolat, amelyben a nemzetek együtt dolgoznak, hogy olyan környezetet hozzanak létre, amely mindkettejük számára el?nyös. Ez túlmegy a “barátságon”.

Bizonyos vagyok benne, hogy a tény, mi szerint Kína és Japán eddig is képes volt együttm?ködni számos kérdésben azt jelzi, hogy újabb lépést tettünk a sokkal konkrétabb kapcsolat irányába. Megállapodtunk többek között a japán rizs exportjáról, amelyet korábban még soha nem engedélyeztek.

Idén lesz a 35. évfordulója a kínai-japán kapcsolatok normalizálásának. E mérföldk?re emlékezve a 2007-es évet a Japán-Kínai Kulturális és Sportévnek neveztük ki. Jöv?re lesz harminc éve, hogy megkötöttük a két nép barátságát rögzít? megállapodást. A Pekingi Olimpiát is jöv?re tartják. További javulásra számíthatunk tehát a japán-kínai kapcsolatok terén.

Mintegy kétszáz kínai hallgató látogatta meg Japánt tavaly októberben és maradtak japán családoknál egy csereprogram keretében. Amikor megkérdeztem ?ket, hogy szeretnék-e kés?bb is meglátogatni Japánt, kivétel nélkül igennel feleltek. Bátorít a tudat, hogy a csereprogramokban aktívan részt vesznek a fiatalok.

A tegnap esti vacsorán, amely a Ven miniszterelnökkel folytatott megbeszélést követte mintegy nyolcvan ember vett részt, akik különféle módon kapcsolódtak a japán-kínai csereprogramokhoz. Csatlakozott hozzánk Agnes Chan, Maki Goto és Shinji Tanimura ismert énekes is, akik Kínában is népszer?ek. Biztos vagyok benne, hogy adalok, amiket együtt énekeltek – a “Kaette kita cubame” (Visszatér? fecske), a “Bokura ga
ikiru MY ASIA” (My Asia: a hely, ahol élünk) és a “Szubaru” (Fiastyúk) – mindenki szívét elrabolták a szobában, legyen japán vagy kínai.

Örülök, hogy a tavasz legpompásabb id?szakában üdvözölhettem Ven miniszterelnököt. A tavasz az az évszak, amikor megjelennek az új rügyek és kinyílnak a virágok. Mindkét országnak er?feszítéseket kell tenni, hogy a japán-kínai kapcsolat, ez a gyönyör? virág is kibontsa szirmait.

2007. április 12.

Related posts

Kommentelj