A Mennyei Mez?k szigete

Egy Mennyei Mez? mellett lakom. Akárcsak sokan mások a szigetemen.

Úgy hallottam, hogy sok népszer? utónév fordul el? Japánban, de minden területnek megvan a saját favoritja. Ez a mi 665 f?s kis szigetünkre is igaz, ahol rengeteg embernek az Amano az utóneve. (Amano: fordításban mennyei mez?t/földet jelent). Habár a legtöbb Amano tagadja, hogy rokonok lennének, de ha visszakeresünk az ükük nagyszüleik családfájában, akkor találhatunk közös vérvonalra utaló neveket.

Ha leszállsz a szigetünknél kiköt? kompról, akkor máris meglátszhatsz egy Mennyei Mez?t, mivel egy Amano családé a kiköt? területe és egy Amano nev? alkalmazott fogja elkérni a jegyedet leszálláskor. Ha a tengerpartra mész, akkor megszállhatsz egy umi no ie-ben (partmenti kis szálló) amit Amano asszony vezet. Élelmiszereket, innivalót és szendvicseket az Amano Közértben vásárolhatsz, de ha pár üveg alkoholhoz van kedved, akkor menj el az Amafuku (Mennyei Szerencse) italkereskedésbe, ahol szintén Amano-k fognak köszönteni, ha belépsz az üzletbe. Ha úgy döntesz, hogy a szigeten töltöd a napot és az éjszakát rengeteg Amano-féle lehet?ség közül válogathatsz: Amano Camping, Amagisou (Mennyei Kastély Fogadó) ami szintén egy Amano család birtokában van, de még a Nemzetközi Szálloda is egy másik Amano asszonyság vezetése alatt van. Ha úgy döntesz, hogy a tengerparti Zenei Fesztivál idejére jössz a szigetre akkor együtt táncolhatsz a 84 éves Amano-sannal. Ami érdekes, ha beszélgetésbe elegyedsz egy Amano-val akkor biztos, hogy egyszer sem fogsz egy másik rokonával beszélni a szigeten.

Ha itt élsz szinte biztos, hogy mindenhol egy Amano-ba fogsz ütközni. A városházától kezdve, a bankon át egészen a halpiacig mindenhol ott vannak. A mennyei mez?k lefedik az egész szigetet!
Amikor a szigetre költöztem sok-sok évvel ezel?tt arra gondoltam, hogy milyen jó, hogy csak egy nevet kell megtanulnom, amin a többieket szólíthatom. Probléma már csak akkor van, ha beszélgetünk valakir?l és a társam megkérdezi: ,,Most melyik Amano-ról is van szó?”
Azonban ha neked az égi term?földek helyett jobban tetszenek a hagyományos rizsterm? vidékek, akkor választhatod a Harada kínálatát: kajak csónakot és vitorlást kölcsönözhetsz Harada-santól, megszállhatsz a Harada Minshuku-ban vagy a Harada Nakanishiya Ryokan-ban (kisebb szállodaféleség). Ami viszont itt eltér az Amano-któl, az az, hogy a tulajdonosok mind rokonok.

Egy ilyen kis szigeten, mint a miénk, a régi nyilvántartások szerint senki sem költözött 7 kilométernél távolabbra, így már érthet?bb is, hogy miért olyan sok az azonos családnev? ember. Csak egy kis közösség volt adott az embereknek a párválasztáshoz, miután pedig az összes lakos megházasodott, mindenki mindenkinek a rokona lett. Összeházasodni az unokatestvéreddel (még ha jól is néz ki) sokkal kényelmesebb választás volt, mint várni a parton, hogy egy jókép? lovag átússzon a f?szigetr?l hozzád. Ezen kívül, napjainkban már egyre kevesebb japán tud úszni. Akár évekig is ülhetnél a parton és a végén elkeseredésedben egy hallal leszel kénytelen az oltár elé vonulni.

Az emberek már több száz éve élnek itt, holott a házak többségét képtelenség autóval megközelíteni. A lábbal letaposott utak, amik keresztül kasul behálózzák a szigetet jóval azel?tt kialakultak miel?tt a kocsikat feltalálták volna. Még a házak között is volt egy út arra az esetre, ha valaki szeretne gyorsan átugrani a szomszédjához. Az id? során egyre több ház épült, ahol régebben két szomszédos ház között volt egy talpalatnyi hely, azt is beépítették. Mostanra olyan s?r?n állnak a házak, hogy maximum egy olyan széles kis út tudna, az utcákon elmenni amilyeneken felkanyarodunk a McDrive-ba. Hm, ebbe belegondolva, ha a mi szigetünkön egy Meki nem is, de egy autós bor- és sörkereskedés biztosan profitálóbb lenne.

Gondoljunk bele a lehet?ségekbe, egy f?szigeten lév? kis városkában, azokon az utcákon ahol átmennek az autók, gyakorlatilag minden háznak van egy kis út mellett kialakított üzlethelyisége amikb?l rengeteg pénzt kaszálnak. Nálunk csak annyit kéne tenni, hogy felhalmozunk egy raktárkészletet és egész nap ülhetünk a nappaliban TV-t lesve, amíg az ablak melletti kis cseng?n egy vásárló be nem csenget. Ha jobban össze tudnánk szervezni, akkor az ember egy utca végigkocsikázása alatt megoldhatná a bevásárlást. Olyanok lehetnénk, mint egy hosszú, autós Wal-Mart (a világ legnagyobb kiskeresked?i áruházlánca).

És ha már a sziget infrastruktúrájánál tartunk (már nem is emlékszem, hogy jutottunk el eddig a témáig…), van egy ötletem arra hogyan lehetne profitálni a Seto beltengert átszel? hidak példájából. Ezek a hatalmas hidak összekötik a szigeteket a f?szigetekkel és így, ha a sziget autóval is könnyen megközelíthet? lesz óriási turizmust fog hozni magával és máris minden probléma meg van. Negatívum az, hogy l?ttek akkor a szigetlakók nyugalmának, ráadásul ezek a hidak rettenetesen drágák.

Az ötletem az, hogy ne kössük össze a hidakat. Sokkal olcsóbb lenne féltucatnyi autóskompot venni, amik egyenként, naponta kétszer átszelnék a tengert, és magukkal hoznák az embereket, majd vissza is vinnék ?ket a kocsijukkal együtt.
Látod, kisebb-nagyobb változtatásokkal a mi szigetünk lehetne a

Mennyei Mez?k Wal-Mart-ja, ahol egyszer?en keresztülhajthatsz és még a napi shoppingolást is elintézheted!

Related posts

Kommentelj