A koronaherceg tiltakozik a Császári Udvar feleségét fojtogató figyelme miatt

Dánia koronahercegének esküvőjéről Spanyolország koronahercegének esküvőjére utazva a japán koronaherceg magányosan, elhagyatottan mutatta, hogy a királyi frigyek nem mindig hasonlítanak a mesékre.
Mielőtt 12 napos európai útjára indult, Naruhito koronaherceg szokatlan kitörésre ragadtatta magát a nyilvánosság előtt: elmondta a riportereknek, hogy a Harvardon végzett felesége a palota foglya. Maszako hercegnő – korábban utazó diplomata – élete mostanában inkább egy remetéére emlékeztet, mivel az udvar bürokratái csakis azzal foglalkoznak, hogy férfiutódot szerezzenek a Krizantém Trónra.
– Maszako hercegnő nagyon elkeseredett, amikor kiderült, hogy évekig nem engedik a tengeren túlra, miután feladta diplomata munkáját – mondta a koronaherceg, gyakoralatilag azzal vádolva az udvart, hogy a 40 éves asszonyt azért tartják fogva, hogy ismét teherbe esve fiút szüljön. Arról szólva, hogy mindez miként érinti hat nyelven beszélő és Oxfordban posztgraduális végzettséget szerző feleségét, hozzátette: „Olyan fejlemények ezek, melyek nemcsak karrierjére, hanem személyiségére is kihatnak”.

2001 december elsején az udvar nem is nagyon titkolta csalódottságát, amikor 8 éves házasság után Maszako hercegnő egy kislánynak, Aikónak adott életet. Bár Japánnak volt már császárnője, a rendkívül konzervatív Csázszári Udvar azt sugallja, hogy a nagymértékben szimbolikus trónra csakis férfiak léphetnek.

– Őszintén szólva a Császári Udvar főudvarnokaként azt szeretném, ha lenne további hat gyerekük – mondta tavaly júniusban Tosio Juasza. Hat hónappal később ujabb javaslattal állt elő: Akisino Fumihito herceg, a koronaherceg öccse és felesége adhatna életet két lányuk mellett egy fiúnak. Hozzátette: – Ha figyelembe vesszük az Udvar szükségleteit, erősen remélem, hogy születni fog egy harmadik gyermek.

Ezidőtájt a koronaherceg egy hónapig kórházban feküdt övsömörrel, amely a stressz hatására alakult ki rajta. Januárban Maszako hercegnő megszüntette összes nyilvános fellépését, és megkezdődött máig tartó elvonulása.

– Az esküvő óta, vagyis több, mint tíz esztendeje a lehető legkomolyabb erőfeszítéseket tettem új környezetem nyomására – írta a nemzetnek. Betegsége a mentális és fizikai kimerültségnek köszönhető, mely az évek során halmozódott.

Férje panaszai megpendítettek valamit a közvéleményben. A herceg sajtótájékoztatóját követő négy nap alatt a Császári Udvar hétszáznál is több emailt kapott, többnyire panaszosat.

– Miért nyomták el Maszako hercegnő személyiségét? – kérdezte címlapján s Josei Seven nevű női magazin. Az Asai Shimbun, Japán legnagyobb példányszámú liberális lapja szerkesztőségi cikkben kérdezte: „a császári udvar nem adhatna nekik egy kicsivel több szabadságot?”

Kenneth Ruoff, a „The People’s Emperor, a 50-year history of the modern Japanese monarchy” szerzője egy interjúban így nyilatkozott: a koronaherceg panaszkodása példa nélkül álló eset. Eddig még a császári család egyetlen tagja sem kritizálta az udvartartást.

– Az udvari bürokratáknak nem szabadna Maszakóra mint babagyárra gondolnia – folytatta Ruoff, aki egy oregoni egyetem japán tanszékét vezeti. Más ügyvédek egyenesen alkotmányellenesnek tartják az Udvar ellenállását egy esetleges női utóddal szemben. „Az alkotmány szerint egy nő is császárrá válhat, hiszen a nőket azonos jogok illetik meg” – mondta Sirota Gordon, aki 1946-ban, az amerikai hadsereg 22 éves tanácsadójaként bevette a nemek egyenlőségét az új japán alkotmánytervezetbe. Azzal érvel, hogy ez a pont felülírja a Császári Udvar szabályait, melyek ugyancsak a második világháború után születtek, és kizárólag „férfi utódok” számára teszik lehetővé a trónutódlást.