Vége a békepártiságnak?

A japán alkotmány elveti a katonai erő alkalmazását. Ezt a szabályt egy évtizeddel ezelőtt úgy alakították át, hogy lehetővé tegye egyfajta véderő létrehozását: 1992-ben egy törvénymódosítás már megengedte, hogy japán katonák is részt vegyenek az ENSZ misszióin. Egy 2003-as rendelkezés arra is feljogosít, hogy Irak feszültebb pontjaira is csapatokat küldjenek. Koizumi Dzsunicsiro miniszterelnök ennél is nagyobb katonai hatalmat szeretne országának.

Az LDP tervezete – mely a Yomiuri Shimbunban jelent meg – javasolja továbbá, hogy a császári családban nemtől függetlenül folytatódhassék az öröklődés. A tervezet számos más ponton is hozzá kíván nyúlni az alkotmányhoz, többek között tartalmazza azt a lehetőséget, hogy japán katonák részt vehessenek nemzetközi békefenntartó akciókban. Az LDP több módosítást javasol Japán biztonságával kapcsolatban, köztük egy olyat, amely megengedné a csapatok harcba bocsátkozását egy nemzetközi békefenntartó misszió keretein belül. Jelenleg a japán katonáknak csupán arra van joguk, hogy önvédelemből használják a fegyverüket. Ezt a jogot kívánják olyan módon kiterjeszteni, hogy a japánok akkor is harcolhassanak, ha szövetségeseiket kell megvédeniük. A Daily Yomiuri forrásai szerint az LDP a jövő hónapban dönt a javaslatokról, melyeket 2005 novemberében jelentenek be végleges formában.

Ahhoz, hogy a változások törvényerőre emelkedjenek, kétharmados többséggel kell őket elfogadni a parlament mindkét házában, és népszavazásnak is meg kell erősítenie. A Kyodo hírügynökség megszerzett dokumentumai szerint a változások erősen érintik a haderőt. A szövegtervezet a nemzetközi humanitárius akciók
kiterjesztését javasolja, és először említi meg fenntartásait Kínával kapcsolatban. Ugyancsak szerepel a javaslatok közt, hogy Japán enyhítsen szigorú fegyverkivitel-politikáján, ezzel javítva együttműködését az Egyesült Államokkal.

Mindkét javaslat ellenállásba ütközhet, ugyanis módosítana az alkotmány 9. cikkelyén. Ez a cikkely jelenleg gyakorlatilag kizárja, hogy Japánnak hadserege vagy tengerészete legyen. A BBC tokiói tudósítója, Jonathan Head úgy fogalmazott, hogy a közvélemény álláspontja lassan, de változik és sok japán véli úgy, hogy az alkotmány megkötései a hadsereggel és a trónörökös nemével kapcsolatban idejétmúltak. A közvélemény-kutatások ugyanakkor azt is kimutatták, hogy a többség
szeretné, ha legalább a 9. cikkely szelleme tovább élne az alkotmányban.

Az alkotmány legkisebb változása is várhatóan nagy visszhangot kelt majd a szomszédos országokban, akik még élénken emlékeznek a második világháború militarista Japánjára.

BBC

Kapcsolódó bejegyzések