Ünnepnapot neveznek el Hirohito császárról

A Sóva nap, melynek nevét maga Hirohito császár választotta ki uradlkodása idejének megjelölésére arra szolgál majd, hogy Japán háború utáni újjászületését és a jövő felé fordulást jelképezze.

Ellenzői azonban attól félnek, hogy ezzel ismét felbőszítik a szomszédországokat, különösen Kínát és a két Koreát, akik nyilván úgy fogják értékelni, hogy ismét csupán Japán brutális militarista múltját fényezik.

Egy hasonló ötletet korábban már politikai nyomás hatására elvetettek. Ezúttal azonban a legnagyobb ellenzéi párt is a kormány által benyújtott javaslat mögé állt. Az ellenzék azért fogadta el a mostani kezdeményezésts, mert úgy vélik, az ünnepnap inkább Hirohito 63 éves uralkodásának turbulens éveit szimbolizálja inkább, mint magát a császárt dicsőítené.

“Turbulens évek”

A parlament alsó háza a múlt hónapban elfogadta a Sóva napot nemzeti ünnepként, a héten pedig a felső ház is jóváhagyta 202-14 arányban.

A kiválasztott dátum április 29-e, amely ma is nemzeti ünnep, jelenleg a Zöld Nap néven tartják. Az új törvény szerint a Zöld Nap május 4-re kerül át, amely jelenleg az Emberek Napjaként ismeretes.

A kínaiak közben rendszeresen felszólítják Japánt, hogy ne okozzon konfrontációt a háborús múlttal. A közvélemény megosztott Hirohito örökségével kapcsolatban. Sokan jóindulatú figurának vélik, aki kimaradt a militarista kabinet döntéseiből, mások azonban azt állítják, hogy részt vett a háború tervezésében.

1989-es halálát követően Hirohito születésnapját Zöld Nappá nyilvánították – utalva az elhunyt császár rajongására a növények iránt -, de nem említették meg a nevét.

Az átkeresztelt Sóva nap sokkal közvetlenebbül utal a császár uralkodásának idejére. A javaslat Koizumi Liberáldemokrata Pártjából érkezett, aki azzal érvel, hogy Japán már elégszer kért bocsánatot a múltban történtekért.

Megfigyelők szerint a lépés ismét nyugtalanságot kelt az ázsiai népek között, hiszen arra a korszakra utal, amelyben a japán csapatok brutálisan leigázták őket.

A feszültség így is nagy, tekintettel azokra a jelekre, melyek szerint Japán képtelen szembenézni múltbéli tetteivel. Az elmúlt hónapban erőszakos tiltakozások voltak Kína-szerte egy történelmi szövegkönyv szóhasználata miatt, illetve Tokió szándéka miatt, hogy helyet szeretne az ENSZ Biztonsági Tanácsában.

Kyodo

Kapcsolódó bejegyzések