Tajvan nem örül a japán-kínai összeborulásnak
Két nappal azután, hogy Hu Csin-tao kínai elnök történelmi megállapodást írt alá Fukuda Jaszuo japán miniszterelnökkel, egy másik történelmi, bár sokkal kisebb visszhangot kiváltó szerz?dés is született a szigetország és Tajvan között.
Május ötödikén Tokió és Tajpej formálisan is együttm?ködési szerz?dést kötöttek a légibiztonságról, kikövezve az utat a légibalesetek közös kivizsgálásához és a fontos információk megosztásához.
A „jóakarat-szerz?déseknek” részét képezi az is, hogy elismerik a másik országban kiállított járm?vezet?i jogosítványokat, hogy megkönnyítsék a turisták dolgát és számos más lépés is, amely az egyre szorosabbra f?z?d? kapcsolatokat er?sítik.
A szakért?k szerint a légibiztonságról szóló megállapodás túlmutat önmagán és ritka politikai szimbólummá vált, amely megmutatja, milyen er?sek is valójában a kötelékek.
– Általában az szokott történni, hogy amikor Japán magasabb fokozatra kapcsol a kínai kapcsolatokban, a viszonya Tajvannal átmenetileg fagyosabbá válik – mondja Laj I-csung, aki korábban gyakorlatilag a nagyköveti teend?ket látta el Japánnal, amely hivatalosan nem létesített diplomáciai viszonyt a szigettel. – Ezúttal azonban másképp alakult a helyzet – teszi hozzá, a két ország közt megkötött megállapodásra utalva. – Ez olyasmi, amit korábban nem tapasztaltunk.
Azzal, hogy még a kínai elnök látogatása el?tt véglegesítették a megállapodás lényegét, Tokió kimutatta, hogy továbbra is fontosnak tartja a viszonyt Tajvannal, annak ellenére, hogy az ilyen gesztusok általában nagyon irritálják Pekinget.
Kína saját területeként tekint Tajvanra és kijelentette, hogy végs? soron vissza kívánja olvasztani saját politikai fennhatósága alá, ha kell, akkor er? alkalmazásával.
Tajvan státusza régóta okoz gondot a japán-kínai kapcsolatokban, mivel Tokió ellenez minden egyoldalú lépést, amely korlátozná a sziget függetlenségét.
Annak ellenére, hogy a Fukuda-Hu megállapodás további olvadáshoz vezethet az amúgy fagyos japán-kínai viszonyban, Tajvant történelmi szövetségesként, kulcsfontosságú kereskedelmi partnerként és potenciális szövetségesként kezeli a szigetország.
– Korábban a japán-tajvani viszony mindig attól függött, hogy milyen a kapcsolat Kínával – figyelte meg Laj. – Most azonban úgy t?nik, hogy a japán-tajvani kapcsolatok önálló életre keltek.
Tajvan kapcsolatai Japánnal az elmúlt nyolc esztend?ben folyamatosan fellendül?ben voltak a kormányon lév? Demokratikus Progresszió Pártjának vezetése alatt, véli Jang Sin-csun korábbi külügyminiszter.
– A kötelékek er?sek és egyre szorosabbá válnak – mondja.
Valóban, 2006-ban Japán átvette a második helyet az USA-tól a legnagyobb kereskedelmi partnerek között, miután az éves áruforgalom értéke meghaladta a 63 milliárd dollárt. Tajvan Japán negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere.
Tajvan és Japán kölcsönösen egymás leglátogatottabb turistacélpontjai, ez évente közel 2,6 millió embert jelent.
A szakért?k szerint Tokió sikeresen ellenállt a Pekingb?l érkez? nyomásnak. A tajvani külügyminisztérium szóviv?je nemrég elismer?en nyilatkozott Japánról, amiért „következetesen kitart Tajvanról alkotott álláspontja mellett”.
Május ötödikén Tokió és Tajpej formálisan is együttm?ködési szerz?dést kötöttek a légibiztonságról, kikövezve az utat a légibalesetek közös kivizsgálásához és a fontos információk megosztásához.
A „jóakarat-szerz?déseknek” részét képezi az is, hogy elismerik a másik országban kiállított járm?vezet?i jogosítványokat, hogy megkönnyítsék a turisták dolgát és számos más lépés is, amely az egyre szorosabbra f?z?d? kapcsolatokat er?sítik.
A szakért?k szerint a légibiztonságról szóló megállapodás túlmutat önmagán és ritka politikai szimbólummá vált, amely megmutatja, milyen er?sek is valójában a kötelékek.
– Általában az szokott történni, hogy amikor Japán magasabb fokozatra kapcsol a kínai kapcsolatokban, a viszonya Tajvannal átmenetileg fagyosabbá válik – mondja Laj I-csung, aki korábban gyakorlatilag a nagyköveti teend?ket látta el Japánnal, amely hivatalosan nem létesített diplomáciai viszonyt a szigettel. – Ezúttal azonban másképp alakult a helyzet – teszi hozzá, a két ország közt megkötött megállapodásra utalva. – Ez olyasmi, amit korábban nem tapasztaltunk.
Azzal, hogy még a kínai elnök látogatása el?tt véglegesítették a megállapodás lényegét, Tokió kimutatta, hogy továbbra is fontosnak tartja a viszonyt Tajvannal, annak ellenére, hogy az ilyen gesztusok általában nagyon irritálják Pekinget.
Kína saját területeként tekint Tajvanra és kijelentette, hogy végs? soron vissza kívánja olvasztani saját politikai fennhatósága alá, ha kell, akkor er? alkalmazásával.
Tajvan státusza régóta okoz gondot a japán-kínai kapcsolatokban, mivel Tokió ellenez minden egyoldalú lépést, amely korlátozná a sziget függetlenségét.
Annak ellenére, hogy a Fukuda-Hu megállapodás további olvadáshoz vezethet az amúgy fagyos japán-kínai viszonyban, Tajvant történelmi szövetségesként, kulcsfontosságú kereskedelmi partnerként és potenciális szövetségesként kezeli a szigetország.
– Korábban a japán-tajvani viszony mindig attól függött, hogy milyen a kapcsolat Kínával – figyelte meg Laj. – Most azonban úgy t?nik, hogy a japán-tajvani kapcsolatok önálló életre keltek.
Tajvan kapcsolatai Japánnal az elmúlt nyolc esztend?ben folyamatosan fellendül?ben voltak a kormányon lév? Demokratikus Progresszió Pártjának vezetése alatt, véli Jang Sin-csun korábbi külügyminiszter.
– A kötelékek er?sek és egyre szorosabbá válnak – mondja.
Valóban, 2006-ban Japán átvette a második helyet az USA-tól a legnagyobb kereskedelmi partnerek között, miután az éves áruforgalom értéke meghaladta a 63 milliárd dollárt. Tajvan Japán negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere.
Tajvan és Japán kölcsönösen egymás leglátogatottabb turistacélpontjai, ez évente közel 2,6 millió embert jelent.
A szakért?k szerint Tokió sikeresen ellenállt a Pekingb?l érkez? nyomásnak. A tajvani külügyminisztérium szóviv?je nemrég elismer?en nyilatkozott Japánról, amiért „következetesen kitart Tajvanról alkotott álláspontja mellett”.
Japan Times