Nyomás alatt a miniszterelnök egy tábornok írása miatt

Aszó Taró miniszterelnökt?l mindenki azt várja, hogy tisztázza saját hozzáállását Japán kolonizációs múltjához, miután a légier? f?parancsnokát elmeszelték, amiért tagadta a szigetország agresszióját a világháború idején.


Több országos napilap követelte a konzervatív Aszótól, aki szeptemberben lépett hivatalba, hogy egyértelm?en fejtse ki saját álláspontját és felszólították, hogy vizsgálja ki, miért fényezi folyamatosan az ország hatalmon lév? elitje a háborús történelmet.

Tamogami Tosio tábornokot a múlt héten eltávolították pozíciójából, miután egy tanulmányban ezt írta: “Természetesen hamisak a vádak, amelyek azt állítják, hogy országunk agresszor volt. Fontos, hogy tisztában legyünk vele: számos ázsiai ország pozitívan látja a nagy kelet-ázsiai háborút.”

Hamada Jaszukazu védelmi miniszter kirúgta Tamogamit, mondván, hogy a tanulmány tisztán szembemegy azzal az 1995-ös kormányzati állásfoglalással, amely bocsánatot kért Japán háborús agressziója és az ázsiai gyarmatosítás miatt.

Aszo miniszterelnök is kritizálta az esszét: “Ez elfogadhatatlan ebben a pozícióban, még akkor is, ha Tamogami a személyes véleményét írta le.”

Az ellentét nagyon rosszkor jött Aszó miniszterelnöknek, aki nem engedhet meg magának egy diplomáciai faux pas-t, mivel épp nagyon rossz népszer?ségi mutatókkal küzd, a választások pedig egy éven belül lesznek.

Kína “er?s megbotránkozását” fejezte ki nagykövetsége által. Dél-Korea a történelem meghamisításának nevezte az esszét, amelyet “nem lehet figyelmen kívül hagyni”.

Az ellenzék felszólította az Aszó-kormányt, hogy tárgyalja meg az ügyet a fels? házban, ahol ?k vannak többségben.

A hivatalosan pacifista pozíció ellenére Japánt gyakran kritizálják a háborús múlt saját értékelésével, melyet a szomszédok kiemelt figyelemmel kísérnek és a militarista múlt újjáéledésének legkisebb jelére azonnal tiltakozásba fognak.

A Mainicsi szerkeszt?ségi cikkében rámutat, hogy Aszó korábban több kijelentést tett, melyek racionalizálni próbálták a japán gyarmatosítást. 2003-ban azt mondta, hogy a koreaiak önként vettek fel japán neveket 1910 és 1945 között, mivel ez el?nyt jelentett az üzleti életben.

Abe Sinzót is felemlítették, aki 2006-2007 között volt miniszterelnök. Abe jelszava a “gyönyör? Japán” volt, és egy olyan nemzetr?l szólt, amely büszke a történelmére. Támogatta az 1995-ös állásfoglalást, de nem volt hajlandó az ország háborús felel?sségér?l beszélni.

“A probléma gyökerét ezek az attit?dök, a politikusok szavai és tettei jelentik”, vonta le a következtetést a Mainicsi cikke.

Ugyanakkor a konzervatív Szankei simbun úgy vélte, hogy az eset a szólásszabadság elnyomását jelenti, mivel “szabad, önálló történelmi véleményért büntettek”, hogy fenntartsák a békét Kínával és Dél-Koreával.

Kyodo

Related posts

Kommentelj