Fukuda Jaszuo hírlevele – Egy társadalom, ahol mindenki biztonságban érzi magát

Azt hallottam, hogy az okinavai korállfa virágzása vegyes érzésekkel tölti el a helyieket.

Minden évben az okinavai csata idején borulnak virágba az öböl mentén, amikor 63 évvel ezel?tt a kétszázezer áldozatot követel? harcok kitörtek a szigeten, a bels? területeken pedig akkor, amikor a csata véget ért. Az itteni embereket ezért a virágok azokra az értékes életekre emlékeztetik, melyek a háborúban vesztek el.


Hétf?n részt vettem az elesettek tiszteletére rendezett megemlékez? ünnepségen, a harcok 63. évfordulóján. A nyárközépre jellemz? forróságot és magas páratartalmat érezve elöntött egy intenzív gondolat arról, milyen nehézségek közt lehettek az okinavaiak 63 évvel ezel?tt.

Elképzeltem annak a rengeteg fiatal embernek a be nem teljesül? álmait és az apák és anyák kárbaveszett imáit, amelyekben gyermekük biztonságát kívánták. A mai japán béke és gazdagság ezeknek a háborús halottaknak az önfeláldozására épül.

Újfent elhatároztam, hogy a mai politikában is megjelenítem az elhunytak kívánságát: legyen Japán egy békés nemzet, ahol mindenki biztonságban érezheti magát.


Az elmúlt héten a Szociális Biztonság Nemzeti Bizottsága középtávra szóló jelentést készített.

A bizottság a szociális biztonságot érint? alapvet? intézményi reformokra és a róluk folyó vitára fókuszált.Néhány megtárgyalt kérdés rendkívül sürg?s, amelyre azonnal választ kell adnunk. Az emberek elégedetlenségét és aggodalmait látva most kell megtennünk minden t?lünk telhet?t.

E célból ötpontos gyorstervet állítanak össze az utasításomra július végéig.

A terv els? pillére az lesz, hogy olyan társadalmat építünk, amelyben az id?sek aktív életet élhetnek a biztonság légkörében.

Az egészséges és életer?s társadalom fejl?dése, amelyben az id?s emberek tapasztalatukkal és bölcsességükkel vesznek részt a legnagyobb fontosságú. Lépéseket kell tennünk továbbá abban az irányban, hogy az id?s emberek ott élhessenek tovább, ahol hosszú évekig tették, ezért javítani kell az otthoni ápolás rendszerén.

A második pillér egy olyan társadalom létrehozása, amelyben minden rászoruló megfelel? egészségügyi ellátásban részesül.

Nemrég meglátogattam egy gyerekorvosi teend?ket ellátó szolgáltatót és meghallgattam az ottani emberek véleményét. Néhány ilyen intézmény az orvoshiány miatt kényszerült bezárni kapuit, a sürg?sségi ellátásra szoruló betegeket pedig többször egymáshoz küldözgették a kórházak. Nem nézhetjük tétlenül az ilyen helyzeteket.

Az orvoshiányra válaszolva mostantól több szakembert fogunk képezni. Terveim szerint azonnal lépéseket teszünk a kórházak és klinikák között egy olyan hálózati rendszer kiépítésére, amely képes lesz ellátni a regionális feladatokat. Ehhez biztosítjuk a szükséges szakembereket és támogatjuk azokat a funkciókat, amelyek elengedhetetlenek egy ilyen feladat elvégzéséhez.

Meg kell találnunk azokat a lépéseket is, amelyek könnyítenek a túlterhelt orvosok munkáján és biztosítanunk kell, hogy az emberek biztonságban szülhessék meg gyermekeiket.

A harmadik pillér a jöv?t a vállukon hordozó gyermekek védelme és nevelése.

Számos komoly és sürget? hangra figyeltem sok anyától és apátül, akik a gyerkneveléssel küzdenek. Ilyen hangok voltak köztük: “a gyerekemnek áprilisig kell várni, amíg helyet kap egy óvodában”, vagy “szeretném, ha a gyermekgondozás rugalmasabb lenne”.

Ezekre az aggodalmakra válaszolva azonnal megteszem a szükséges lépéseket a gyermekgondozás területén, beleértve annak a felülvizsgálatát is, hogy a rendszerben dolgozó emberek miként látják el a feladataikat.

A negyedik pillér a nem állandó munkahellyel rendelkez? emberek helyzetének rendezése. Jelenleg három munkavállalóból egy csupán részmunkaid?s, nem állandó foglalkoztatásban részesül. Közülük számosan aggódnak a jöv?jükért, bizonytalan státuszuk miatt.

Fontos, hogy ezeknek az embereknek is reményt adjunk a jöv?re nézve azzal, hogy támogatjuk törekvésüket az állandó munkahelyek megszerzésében. Ehhez növeljük a foglalkoztatottságot és a szociális háló lefedettségét.

Különösen azokat a törvényeket vizsgáljuk át haladéktalanul, amelyekben kihasználható kiskapuk vannak, és így a munkavállalókat könnyen hátrányos helyzetbe hozhatják – például az id?szakos munkák vállalói esetében.

Az ötödik és egyben utolsó pillér az emberek bizalmának visszaállítása az egészségügyi, a szociális és a munkaügyi adminisztráció iránt.

A szociális kormányzati szervekbe vetett közbizalom – beleértve a nyugdíjbiztosítási rendszert – el?feltétele az emberek támogatásának az új társadalom kiépítéséhez. Ezért fogok megbizonyosodni róla, hogy alapos és átfogó felülvizsgálatot végeznek az egészségügyi, munkaügyi és jóléti tárcáknál.

Az én felel?sségem, hogy biztosítsam egy olyan társadalom m?ködését, amelyben minden egyes ember biztonságban érezheti magát. Ennek felismerése a mostani reformok magva, amelyek megvalósításáért azóta küzdök, hogy miniszterelnökké neveztek ki. Továbbra is folyamatosan teszem meg az újabb lépéseket, egyiket a másik után, hogy mindenki ?szintén átérezze az ötlépéses terv jótékony hatásait.

2008. június 26.

Related posts

Kommentelj