Az egyetemek a gyakorlati képzésre gyúrnak
Japán-szerte egyre több egyetem alkalmaz különféle módszereket, hogy a diákok közelebb kerüljenek a valós élethez – kielégítve a vállalatok régi óhaját.
A programok legtöbbször az egyetemisták kézügyességét és a munkatársakkal kialakított viszony színvonalát fejlesztik. Az egyetemeken kívül segítséget nyújt hozzá a legtöbb önkormányzat és a helyi vállalkozók is.
2004 szeptembere óta például az Ibaraki Keresztény Egyetem hallgatói egy „Jangu akindo”, azaz fiatal kereskedő elnevezésű programban vesznek részt a város – Hitacsi – és a helyi iparkamara segítségével. A Jangu akindóban a fiatalok begyűjthetik első tapasztalataikat az üzleti életből, még diplomaszerzés előtt. Ehhez az egyetem épületegyüttesében átalakítottak egy régi könyvtárépületet, ahol most kávézót üzemeltetnek. A kínálatban többek között a prefektúra helyi nevezetességét, az okukudzsi teát szolgálják fel. Rendszeresen találkoznak helyi kereskedőkkel, és ötleteket cserélnek arról, hogyan lehetne még jobb szolgáltatást nyújtani – és minél magasabb profitra szert tenni.
Tavaly a város még 3 millió jennel támogatta a kávézót, idén már csak 1,7 millióra volt szükség.
A tokiói Sóva Női Egyetem mellett egy nappali gyerekmegőrző intézetet üzemeltetnek. A város nonprofit szervezet útján tartja fent az intézményt, a számlákat a város fizeti. A hallgatók pedig gyakorlatot szereznek a valódi gondozásról, sokan csak itt léphetnek kapcsolatba gyerekekkel.
Egy novemberi kutatás eredményei azt mutatják, hogy a japán vállalatok az új munkaerő felvételénél a következő három szempontot veszik leginkább figyelembe: kommunikációs készség (a munkaadók 75%-a említette), az önálló gondolkozás és a kalandvágyó lélek pedig 53-53 százalékot kapott.
Yomiuri Shimbun