Abe Sinzó miniszterelnök hírlevele – Japán ötven éve tagja az ENSZ-nek
2006 december 21.
Hello, Abe Sinzó vagyok
85 napos munka után december 19-én ért véget az els? parlamenti ülésszak, amely során miniszterelnökként dolgoztam. Sok fontos javaslatot szavaztunk meg ez id? alatt, többek között az oktatásról szóló törvényt, a Védelmi Minisztérium létrehzását és egy olyan el?terjesztést, amely a központosított végrehajtás helyett nagyobb hatáskörrel ruházza fel az önkormányzatokat. Hálás vagyok, amiért a Diéta mindkét háza ?szinte vitát folytatott a törvénytervezetekr?l, és szeretném kifejezni a hálám a japán nép megértéséért és támogatásáért.
Ez az els? alkalom, hogy az oktatási alaptörvényt, amely egyfajta oktatási „alkotmánynak” is tekinthet?, 59 éves fennállása alatt megváltoztatták. A háború utáni oktatási rendszer nagyban hozzájárult a japán emberek m?veltségi szintjéhez. Ugyanakkor er?sen érzem, hogy hátrahagyta az alapvet? japán értékeket: az önfegyelmet, a közösségben gondolkodást és az emberek viszonyát a közösséghez és a hazához. Nekünk, feln?tteknek kell átadnunk ezeket az értékeket a gyerekeinknek.
Hatvan évvel a második világháború befejezése után egyre kevesebb gyerek él együtt a nagyszüleivel. Hasonlóképp egyre kevesebb gyereknek van testvére, azaz egyre kevesebb az interakció az emberek között. Ilyen jelent?s változások fényében, amely a családoknál és a közösségekben következett be, egyre csökken a képességük, hogy betöltsék azt a nevel? szerepet, amelyet korábban végeztek. Az oktatási reformra azért volt szükség, hogy ezt a társadalmi igényt elégítse ki. Az új alaptörvény ezeket a kérdéseket tárgyalja és megfogalmazza a 21. századi oktatás alapjait. Ezt az alaptörvényt használva kiindulási pontként a jöv?ben további reformokat hajtunk végre az oktatásban.
December 18-án ünnepeltük hazánk csatlakozását az Egyesült Nemzetek Szövetségéhez. A Tokióban rendezett ünnepségen Japán béke iránti elkötelezettségér?l és a szükséges ENSZ-reformról beszéltem. Különösen az ENSZ Biztonsági Tanácsának felépítése változik nehezen az intézmény hatvanéves fennállása – és a hidegháború vége – óta a megnövekedett elvárások ellenére. Változnia kell, hogy jobban tükrözze a 21. század realitásait.
Aznap, amikor Japánt felvették az ENSZ-be, Sigemicu Mamoru külügyminiszter beszédet mondott az ENSZ közgy?lésén. Így fogalmazott: „Japán a keleti és a nyugati civilizációk terméke”, és ezért „hídként m?ködhet Kelet és Nyugat között”. Kijelentette továbbá, hogy „Japán teljességgel tudatában van pozíciója felel?sségével”.
A mai napig a legcsekélyebb mértékben sem csökkent Japán elhatározása, hogy betöltse felel?s szerepét a nemzetközi közösségen belül. Ötven év telt el az ENSZ-be lépés óta, és országunk rendelkezik azzal a kapacitással, amellyel a nemzetközi békét és biztonságot szavatolni lehet. Szilárd meggy?z?désem, hogy Japánnak állandó hely jár a Biztonsági Tanácsban és hogy teljességgel meg tudunk felelni a poszttal járó felel?sségnek.
A 2006-os esztend? hamar eltelt. Már csak tíz nap van hátra az év végéig, így idén ez az utolsó ilyen e-mailem. Mióta elindítottam ezt az e-mail magazint, mintegy tízezer választ kaptam, sokan melegen biztosítottak támogatásukról és bátorítottak, mások er?s kritikával illettek. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy mindenkinek külön megköszönjem, amiért olvassák ezt az e-mail magazint.
Holnap, december 22-én lesz a téli napforduló. Ez lesz az év legrövidebb nappala, egyben a leghosszabb éjszakája. Japánban az a szokás, hogy süt?tököt esznek vagy lebeg? juzuval – egyfajta citrom – vesznek fürd?t, hogy megküzdjenek a hideg téli napokkal és elhárítsák a megfázást és a többi betegséget.
Jelenleg is burjánzik egy vírusos fert?zés, a megbeteged? emberek száma rekordot döntött. A kormány minden lehetséges eszközzel igyekszik lépéseket tenni a helyzet javítására, köztük a legfontosabb a megel?zés. Kérem, minden ételt alaposan melegítsenek fel fogyasztás el?tt és mossanak kezet – a vírus így nem nyerhet háborút.
Hello, Abe Sinzó vagyok
85 napos munka után december 19-én ért véget az els? parlamenti ülésszak, amely során miniszterelnökként dolgoztam. Sok fontos javaslatot szavaztunk meg ez id? alatt, többek között az oktatásról szóló törvényt, a Védelmi Minisztérium létrehzását és egy olyan el?terjesztést, amely a központosított végrehajtás helyett nagyobb hatáskörrel ruházza fel az önkormányzatokat. Hálás vagyok, amiért a Diéta mindkét háza ?szinte vitát folytatott a törvénytervezetekr?l, és szeretném kifejezni a hálám a japán nép megértéséért és támogatásáért.
Ez az els? alkalom, hogy az oktatási alaptörvényt, amely egyfajta oktatási „alkotmánynak” is tekinthet?, 59 éves fennállása alatt megváltoztatták. A háború utáni oktatási rendszer nagyban hozzájárult a japán emberek m?veltségi szintjéhez. Ugyanakkor er?sen érzem, hogy hátrahagyta az alapvet? japán értékeket: az önfegyelmet, a közösségben gondolkodást és az emberek viszonyát a közösséghez és a hazához. Nekünk, feln?tteknek kell átadnunk ezeket az értékeket a gyerekeinknek.
Hatvan évvel a második világháború befejezése után egyre kevesebb gyerek él együtt a nagyszüleivel. Hasonlóképp egyre kevesebb gyereknek van testvére, azaz egyre kevesebb az interakció az emberek között. Ilyen jelent?s változások fényében, amely a családoknál és a közösségekben következett be, egyre csökken a képességük, hogy betöltsék azt a nevel? szerepet, amelyet korábban végeztek. Az oktatási reformra azért volt szükség, hogy ezt a társadalmi igényt elégítse ki. Az új alaptörvény ezeket a kérdéseket tárgyalja és megfogalmazza a 21. századi oktatás alapjait. Ezt az alaptörvényt használva kiindulási pontként a jöv?ben további reformokat hajtunk végre az oktatásban.
December 18-án ünnepeltük hazánk csatlakozását az Egyesült Nemzetek Szövetségéhez. A Tokióban rendezett ünnepségen Japán béke iránti elkötelezettségér?l és a szükséges ENSZ-reformról beszéltem. Különösen az ENSZ Biztonsági Tanácsának felépítése változik nehezen az intézmény hatvanéves fennállása – és a hidegháború vége – óta a megnövekedett elvárások ellenére. Változnia kell, hogy jobban tükrözze a 21. század realitásait.
Aznap, amikor Japánt felvették az ENSZ-be, Sigemicu Mamoru külügyminiszter beszédet mondott az ENSZ közgy?lésén. Így fogalmazott: „Japán a keleti és a nyugati civilizációk terméke”, és ezért „hídként m?ködhet Kelet és Nyugat között”. Kijelentette továbbá, hogy „Japán teljességgel tudatában van pozíciója felel?sségével”.
A mai napig a legcsekélyebb mértékben sem csökkent Japán elhatározása, hogy betöltse felel?s szerepét a nemzetközi közösségen belül. Ötven év telt el az ENSZ-be lépés óta, és országunk rendelkezik azzal a kapacitással, amellyel a nemzetközi békét és biztonságot szavatolni lehet. Szilárd meggy?z?désem, hogy Japánnak állandó hely jár a Biztonsági Tanácsban és hogy teljességgel meg tudunk felelni a poszttal járó felel?sségnek.
A 2006-os esztend? hamar eltelt. Már csak tíz nap van hátra az év végéig, így idén ez az utolsó ilyen e-mailem. Mióta elindítottam ezt az e-mail magazint, mintegy tízezer választ kaptam, sokan melegen biztosítottak támogatásukról és bátorítottak, mások er?s kritikával illettek. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy mindenkinek külön megköszönjem, amiért olvassák ezt az e-mail magazint.
Holnap, december 22-én lesz a téli napforduló. Ez lesz az év legrövidebb nappala, egyben a leghosszabb éjszakája. Japánban az a szokás, hogy süt?tököt esznek vagy lebeg? juzuval – egyfajta citrom – vesznek fürd?t, hogy megküzdjenek a hideg téli napokkal és elhárítsák a megfázást és a többi betegséget.
Jelenleg is burjánzik egy vírusos fert?zés, a megbeteged? emberek száma rekordot döntött. A kormány minden lehetséges eszközzel igyekszik lépéseket tenni a helyzet javítására, köztük a legfontosabb a megel?zés. Kérem, minden ételt alaposan melegítsenek fel fogyasztás el?tt és mossanak kezet – a vírus így nem nyerhet háborút.