Abe Sinzó miniszterelnök hírlevele – A nemzeti referendumról
Hello, Abe Sinzo vagyok.
Május 14-én a Diéta elfogadta az Alkotmány módosításáról szóló népszavazási javaslatot.
Az Alkotmány 96-os cikkelye a módosítás ratifikációját az összes szavazó többségének meger?sít? szavazata érvényesíti, miután mindkét ház kétharmados többséggel elfogadta.
Ugyanakkor a népszavazás lebonyolításáról gondoskodó pontos eljárásról nem született döntés az elmúlt hatvan évben. Mivel el?ször fogunk alkalmazni ilyen eljárást, most nyílik rá els?ként lehet?ség, hogy az emberek magáról az Alkotmányról dönthetnek.
Szeretném kifejezni a hálám a Diétának a kimerít? vitákért a témában és a törvényhozók felel?sségének átérzéséért.
Az alkotmány egy nemzet vízióját és ideáljait testesíti meg.
„Szeretnénk megbecsült helyet elfoglalni a nemzetküzi társadalomban.”
Ez az idézet az alkotmány preambulumában olvasható, amely a háború romjaiból született és amely Japán diplomáciájának alapkövét jelenti és amely elválaszthatatlanul összekötötte az ország politikáját az aktív részvétellel a nemzetközi közösséggel a háborút követ? id?szakban.
Az alkotmány alapvet? elvei, mint a függetlenség, az alapvet? emberi jogok tisztelete vagy a pacifizmus komoly szerepet játszottak abban, hogy biztosítsák a nemzet békéjét és fejl?dését. Ezek a jelenlegi alkotmányban megjelen? értékek változatlanok maradnak.
Id?közben a minket körülvev? helyzet drasztikusan megváltozott az elmúlt hatvan év során. Új értékek, mint például a védett környezethez való jog jelentek meg. A nemzetközi közösség is nagyban megváltozott; véget ért a hidegháború és most új fenyegetéssel nézünk szembe, többek közt a tömegpusztító fegyverek elterjedésével vagy a nemzetközi terrorizmussal. Japán ráadásul a világ második leger?sebb gazdaságává fejl?dött, és a nemzetközi közösségben jelentkez? felel?sségünk ennek megfelel?en n?tt.
Kiváncsi vagyok, hány ember véli még ma is úgy, hogy elfogadható, ha a hatvan éve változatlan alkotmány marad továbbra is életben. Érzem az emberek között megjelen? igényt, hogy nézzünk szembe a változó id?kkel, és pontosan ez az a pillanat, amikor meg kell beszélnünk az alkotmányt.
Miniszterelnökként és az adminisztráció fejeként és mint politikus adott tényként kezelem, hogy követem és tisztelem a jelenlegi alkotmányt. Ugyanakkor szilárdan hiszem, hogy eljött az id?, hogy megvitassuk, milyen szerep legmegfelel?bb Japán számára a 21. században és mely értékeket kell országunknak megvédenie.
Az év elején a képvisel?házi választási kampányban kijelentettem, hogy szándékomban áll a jelenlegi alaptörvény revíziója. Ehhez az állásfoglaláshoz számos kritika érkezett, melyek kifogásolták, hogy politikai harc közben hoztam szóba a kérdést. Mások azt kifogásolták, hogy el kellene kerülni versengés közben az elképzelés említését, mivel a kérdés távol áll az emberek napi életét?l.
Nem értem ezeket a kritikákat. Egy választási kampány fontos lehet?séget jelent a politikusok számára, hogy kifejtsék elképzeléseiket az embereknek és hogy vitát folytassanak róluk. Néz?pontom szerint valakib?l hiányozna a meggy?z?dés, ha egy ilyen lehet?ség ellenére elkerülné a kérdés megvitatását, hiszen az alkotmánymódosítás a nemzetr?l alkotott vízió része.
Azóta szeretném megváltoztatni az alkotmányt, mióta elkezd?dött politikus karrierem és tisztáztam, hogy miniszterelnökként is megpróbálkozom az alaptörvény revíziójával. A jöv?ben folytatom elképzeléseim kifejtését anélkül, hogy bármit is eltitkolnék.
„Nem arról van szó, hogy milyen lesz Japán, hanem arról, hogy milyenné tesszük.”
„Nincs más út, mint magunk felfedezni Japán küldetését.”
A jelenlegi alkotmány megalkotásának idején az akkori miniszterelnük, Asida Hitosi szavai voltak ezek, amikor arra válaszolt fiataloknak, hogy milyen lesz Japán jöv?je.
Az Alkotmány a miénk. Végigmenni az úton a népszavazási kezdeményezést?l a törvény elfogadásáig els?rend? lehet?ség. Úgy vélem, a nemzeti beszélgetés az alkotmánymódosításról nyugodt, széleskör? és mély lesz és higgadt környezetben zajlik.
2007, május 17
Május 14-én a Diéta elfogadta az Alkotmány módosításáról szóló népszavazási javaslatot.
Az Alkotmány 96-os cikkelye a módosítás ratifikációját az összes szavazó többségének meger?sít? szavazata érvényesíti, miután mindkét ház kétharmados többséggel elfogadta.
Ugyanakkor a népszavazás lebonyolításáról gondoskodó pontos eljárásról nem született döntés az elmúlt hatvan évben. Mivel el?ször fogunk alkalmazni ilyen eljárást, most nyílik rá els?ként lehet?ség, hogy az emberek magáról az Alkotmányról dönthetnek.
Szeretném kifejezni a hálám a Diétának a kimerít? vitákért a témában és a törvényhozók felel?sségének átérzéséért.
Az alkotmány egy nemzet vízióját és ideáljait testesíti meg.
„Szeretnénk megbecsült helyet elfoglalni a nemzetküzi társadalomban.”
Ez az idézet az alkotmány preambulumában olvasható, amely a háború romjaiból született és amely Japán diplomáciájának alapkövét jelenti és amely elválaszthatatlanul összekötötte az ország politikáját az aktív részvétellel a nemzetközi közösséggel a háborút követ? id?szakban.
Az alkotmány alapvet? elvei, mint a függetlenség, az alapvet? emberi jogok tisztelete vagy a pacifizmus komoly szerepet játszottak abban, hogy biztosítsák a nemzet békéjét és fejl?dését. Ezek a jelenlegi alkotmányban megjelen? értékek változatlanok maradnak.
Id?közben a minket körülvev? helyzet drasztikusan megváltozott az elmúlt hatvan év során. Új értékek, mint például a védett környezethez való jog jelentek meg. A nemzetközi közösség is nagyban megváltozott; véget ért a hidegháború és most új fenyegetéssel nézünk szembe, többek közt a tömegpusztító fegyverek elterjedésével vagy a nemzetközi terrorizmussal. Japán ráadásul a világ második leger?sebb gazdaságává fejl?dött, és a nemzetközi közösségben jelentkez? felel?sségünk ennek megfelel?en n?tt.
Kiváncsi vagyok, hány ember véli még ma is úgy, hogy elfogadható, ha a hatvan éve változatlan alkotmány marad továbbra is életben. Érzem az emberek között megjelen? igényt, hogy nézzünk szembe a változó id?kkel, és pontosan ez az a pillanat, amikor meg kell beszélnünk az alkotmányt.
Miniszterelnökként és az adminisztráció fejeként és mint politikus adott tényként kezelem, hogy követem és tisztelem a jelenlegi alkotmányt. Ugyanakkor szilárdan hiszem, hogy eljött az id?, hogy megvitassuk, milyen szerep legmegfelel?bb Japán számára a 21. században és mely értékeket kell országunknak megvédenie.
Az év elején a képvisel?házi választási kampányban kijelentettem, hogy szándékomban áll a jelenlegi alaptörvény revíziója. Ehhez az állásfoglaláshoz számos kritika érkezett, melyek kifogásolták, hogy politikai harc közben hoztam szóba a kérdést. Mások azt kifogásolták, hogy el kellene kerülni versengés közben az elképzelés említését, mivel a kérdés távol áll az emberek napi életét?l.
Nem értem ezeket a kritikákat. Egy választási kampány fontos lehet?séget jelent a politikusok számára, hogy kifejtsék elképzeléseiket az embereknek és hogy vitát folytassanak róluk. Néz?pontom szerint valakib?l hiányozna a meggy?z?dés, ha egy ilyen lehet?ség ellenére elkerülné a kérdés megvitatását, hiszen az alkotmánymódosítás a nemzetr?l alkotott vízió része.
Azóta szeretném megváltoztatni az alkotmányt, mióta elkezd?dött politikus karrierem és tisztáztam, hogy miniszterelnökként is megpróbálkozom az alaptörvény revíziójával. A jöv?ben folytatom elképzeléseim kifejtését anélkül, hogy bármit is eltitkolnék.
„Nem arról van szó, hogy milyen lesz Japán, hanem arról, hogy milyenné tesszük.”
„Nincs más út, mint magunk felfedezni Japán küldetését.”
A jelenlegi alkotmány megalkotásának idején az akkori miniszterelnük, Asida Hitosi szavai voltak ezek, amikor arra válaszolt fiataloknak, hogy milyen lesz Japán jöv?je.
Az Alkotmány a miénk. Végigmenni az úton a népszavazási kezdeményezést?l a törvény elfogadásáig els?rend? lehet?ség. Úgy vélem, a nemzeti beszélgetés az alkotmánymódosításról nyugodt, széleskör? és mély lesz és higgadt környezetben zajlik.
2007, május 17