Abe Sinzó miniszterelnök hírlevele – 2006 október 12

Tegnap Japán úgy döntött, hogy kemény lépéseket tesz Észak-Korea ellenében, beleértve azt az intézkedést, hogy megtiltja az összes tengeri járm? japán vizekre történ? belépését és az Észak-Koreából származó összes import teljes betiltását.

Egyértelm?en elítélem Észak-Korea provokatív tettét, amely miniszterelnöki kötelességem – Japán lakosságának és vagyonának védelme – ellenében hat. Észak-Korea rakétáinak képességei nukleáris eszközeivel kombinálva óriási veszélyt jelentenek a regionális biztonságra, és különösképp veszélyeztetik a japán nemzet biztonságát. Észak-Korea továbbra sem mutat ?szinte hozzáállást az emberrablások ügyében.

Következésképp a helyzet megkövetelte, hogy Japán szigorú lépéseket tegyen. Er?sen remélem, hogy Észak-Korea azonnal fejet hajt a nemzetközi közösség hangját hallva és e közösség felel?s tagjához méltó módon cselekszik.

Válaszlépéseinket az emberek biztonsága és Japán békéje érdekében hoztuk meg, ezért kérek mindenki megértését és együttm?ködését ebben a kérdésben.

**************************************************

Beiktatása óta g?zer?vel folyik a munka az Abe-kabinetben. Miközben teljes szívvel veszek részt az országgy?lés vitáiban minden egyes nap, kihasználtam a hosszú hétvége nyújtotta lehet?ségeket és megtartottam els? találkozómat Kína és Dél-Korea vezet?ivel.

Azt hiszem, ez a 36 órás villámlátogatás, amit Japánon kívül töltöttem gyümölcsöz? és produktív találkozókat eredményezett.

Japán ázsiai nemzet. Mint ilyen, bátorítom és bátorítani fogom a kapcsolatokat Ázsia országai között. Ugyanezen okból választottam Japán fontos szomszédait, Kínát és Dél-Koreát els? hivatalos külföldi utam célpontjának.

Október nyolcadikán külön tárgyalást folytattam Hu Jintao kínai elnökkel, Wen Jiabao miniszterelnökkel és Wu Bangguo parlamenti elnökkel. Ezeken a találkozókon nyílt szívvel folytattunk ?szinte beszlgetést.

Biztos vagyok abban, hogy a kínai vezet?k mind üdvözölték javaslatomat a kapcsolatépítésr?l vagy a még szorosabb kétoldalú együttm?ködésr?l Ázsia – és az egész világ – békéje és fejl?dése érdekében, fél szemmel a jöv?re tekintve.

Jöv?re lesz a Kína és Japán közti kapcsolatok normalizálásának 35. évfordulója. Ezt a mérföldkövet fogom használni arra, hogy észrevehet?en javítsak a kulturális kapcsolatokon és mindenekfelett az emberek közötti közvetlen kapcsolatokon. Remélem, minden japán polgár aktív részese lesz ezeknek a változásoknak.

Október 9-én találkoztam Dél-Korea elnökével, Roh Moo Hyun-nal és

Han Myeong Sook miniszterelnökkel Szöulban. Pekingb?l indultam útnak, amikor eljutott hozzám a lesújtó hír az észak-koreai nukleáris teszt bejelentésér?l. Azonnal megbeszéltem ezt az ügyet Roh elnökkel, id?nk nagy részét e krízis kitárgyalása vette el. Azonnal felhívtam George W. Bush elnököt is. A vezet?k velem együtt határozottak abban, hogy nemzetközileg összehangolt módon, keményen fellépünk ez ügyben.

Munkám legfontosabb része, hogy megóvjam az emberek biztonságát. Hadd fogalmazzak egyértelm?en: ebben a helyzetben nem kötünk kompromisszumot és mindent megteszek azért e nemzet vezet?jeként, hogy biztosítsam Japán és a világ békéjét és biztonságát.

Nem sokkal azután, hogy átvettem a hivatalt telefonhívást kaptam Bush amerikai elnökt?l. Emlékszem, hogy azt mondtam neki: “mindkett?nknek csodálatos felesége van”. A lényeg, hogy az országok közötti barátság el?mozdításában a First Lady-k hozzájárulása kéz a kézben jár az államok vezet?iével, és az ilyen hozzájárulásokat nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Találkozóim során feleségem, Akie egy közép- és egy általános iskolát látogatott meg Pekingben és Szöulban is, és kellemes id?t töltött a gyerekekkel. A gyerekek arcán ragyogó mosoly felbecsülhetetlen érték? bárhol a világon. Biztos vagyok benne, hogy az a meleg fogadtatás, amiben Akie részesült felbecsülhetetlen érték? tapasztalat volt.

Wen miniszterelnök és Wen asszony csakúgy, mint Roh elnük és Roh asszony kedvesen meghívtak bennünket egy bankettvacsorára, és ezek voltak a legszívmelenget?bb és legegyetért?bb estéi szorosan beosztott napjaim során. Próbáltam a lehet? legjobban megköszönni Roh elnöknek és Roh asszonynak mindent – koreaiul, amely így hangzott:

Baro iutsatyonimnida (A szomszédok olyanok, mint az unokatestvérek).

A hét további napjain teljes er?bedobással veszek részt a Diéta vitáiban.

.

.

.

.

Related posts

Kommentelj