A szomszédok 60%-a utálja Japánt
A kínaiak és dél-koreaiak lesújtó véleménnyel bírnak a szigetország lakosairól: tízből hat megkérdezett szerint „ellenszenvesek”. Nyolcvan százalékuk kifejezetten ellenzi, hogy Japán az ENSZ Biztonsági Tanácsa tagjává váljon.
Egy napokban készült felmérés szerint Japán két ázsiai szomszédjánál a lakosság 90 százaléka nézi rossz szemmel Koizumi Dzsunicsiro miniszterelnök látogatásait a tokiói Jaszukuni szentélyben.
A közvéleménykutatást az Asahi Shimbun című napilap végezte márciusban egy koreai és egy kínai lap segítségével.
Dél-Koreában március 11 és 30 között végezték a felmérést, abban az időben, amikor a kedélyeket az borzolta fel, hogy Simane prefektúrában hivatalosan is beiktatták a „Takesima napot”. A Takesima (Koreában Tokto) szigetet mindkét ország a magáénak követeli.
A kínaiakat március 21 és 28 között kérdezték meg, épp mielőtt megkezdődtek a japánellenes tüntetések a nagyobb városokban. A tiltakozási hullám oka ezúttal Tokió sajátos múlt-értelmezése, illetve a Biztonsági Tanácsba igyekvése volt.
Az Asahi Shimbun március 27-28-án kérdezett meg 1781 nagykorú japánt.
Dél-Koreában 1500, Kínában 2160 embert kérdeztek meg szomszédaikról.
Mindkét szomszédban 8 százalék „kedvelte” a japánokat.
Dél-Koreában az emberek 63 százaléka nem szívleli a szigetország lakóit, ez 6 százalékkal több, mint 2001-ben. Kínában még gyorsabban romlik Japán megítélése: 1997-ben még csak 34% nem szerette őket, 2002-ben már 53%, a mostani felmérés szerint pedig 64%.
A japánok is fenntartásokkal kezelik szomszédaikat: 22 százalékuk mondta, hogy nem kedveli a dél-koreaiakat, és csak 15%-uk nyilatkozott róluk pozitívan. Kínát 28% nem szereti, szemben a százarföldi óriást kedvelők 10%-ával.
Japán szomszédainak 91-92%a ellenzi, hogy a japán miniszterelnök látogatást tegyen a Jaszukuni szentélyben, ahol a nemzeti hősök mellett több háborús bűnös is nyugszik. A látogatás ellen van a japánok 28%-a is, 54%-uk viszont támogatja.
A nagy különbség oka az, hogy az emberek másban látják a látogatás jelentőségét. 10 koreaiból hatan a szentélyt a japán militarizmus jelképének tartják, míg a japánok hetven százaléka szerint csupán a háború áldozatainak emlékét ápló intézményt lát benne.
A nemrég lezajlott tüntetések után a japánok 48%-a vélte úgy, hogy fel kellene hagyni a látogatással, 36% szerint viszont folytatni kell.
A koreaiak 87 és a kínaiak 84%-a ellenzi, hogy Japán állandó helyet kapjon az ENSZ Biztonsági Tanácsában.
Másképp látják a három országban Észak-Koreát is. A japánok 29%-a nek kedveli az ott élőket, amely hasonló a dél-koreaiak 26%-os adatához. Kínában ugyanakkor száz emberből csupán 9 nem kedveli az észak-koreaiakat. A japánok 49%-ának elsőre az emberrablások jutnak az eszébe, ha a kommunista ország nevét hallja, míg Kínában 2, Dél-Koreában pedig 1% asszociál erre.
Kínában a megkérdezettek kétharmada még csak nem is hallott a japán kormány 3,3 billió (!) jenes fejlesztési támogatásáról. 67%-uk ugyanakkor azt szeretné, hogy az összeg ne csökkenjen.
Asahi Shimbun