Sicsi-go-szan

November 15-e a Sicsi-go-szan (7-5-3) ünnepe Japánban. Mivel azonban nem állami ünnep, a családok legtöbbször a legközelebbi hétvégén tartják, így idén most vasárnap.
A számok azt jelentik, hogy a három, illetve hétéves lányokat és három, illetve ötéves fiúkat ünneplik ezen a napon a szülők, akik gyermekük hosszú, boldog életéért imádkoznak. Hagyományosan három éves korban kezdhették el növeszteni a hajukat a japán gyerekek, öt éves korban viseltek először nyilvánosság előtt hakamát (bőszárú nadrág) a kisfiúk, illetve hétéves korukban kapták meg első obijukat (kimonóhoz használt öv) a kislányok.

Úgy tartják, a Heian-korban kezdődött el ez a szokás, amikor a nemesség és a császári udvar kiválasztott novemberben egy, a buddhista vallásban szerencsésnek számító napot, és azon a napon ünnepelték gyermekeik növekedését, fejlődését. A Kamakura-korban választották ki 15-ét, mivel Tokugava Cunajosi sógun aznap ünnepelte fiát. Az Edo-korban a köznép körében is elterjedt a szokás, hogy a szülők a sintó szentélyekben elmondattak a papokkal egy imát a gyermekükért.

Az ünneplés mai módja a Meidzsi-korban alakult ki. A kisfiúkat haori-kabátba és hakamába öltöztetik, a kislányokat a kimondottan erre készült kimonóba, és így mennek együtt a sintó szentélybe. A szentélylátogatás után a szülők csitosze-amét (1000 év-cukorkát), hosszúkás, piros cukorkát vesznek gyermekeiknek, ami mindig teknősös vagy darus papírba van csomagolva. Ez a két állat a hosszú életet jelképezi Japánban, így a szülők ezzel fejezik ki, hogy hosszú és boldog életet remélnek gyermekeiknek.