Legyen minden tizedik japán külföldi!
A Liberáldemokrata Párt törvényhozói ambiciózus tervezettel álltak el?: a következ? 50 évben a japán lakosság tíz százalékát szeretnék feltölteni bevándorlókkal.
A javaslat ?szintesége mutatja, mennyire komoly a japán lakosságcsökkenés problémája: az id?sek aránya gyorsan növekszik, ugyanakkor egyre kevesebb gyerek születik, ami már a jöv? gazdasági növekedését fenyegeti.
„Nincs hatékony orvosság a népességcsökkenésre”, fogalmaz a tanulmány. „Ahhoz, hogy Japán túlélje a krízist, ki kell nyitnia az ajtót a világ felé és nemzetköi állammá kell válnia. A „bevándorlók államává” kell válnunk, ahol a külföldr?l érkez? emberek revitalizálják az országot.”
A nyolcvan képvisel? által kidolgozott, „A bevándorlás-politika japán modellje” cím? javaslatot hamarosan Fukuda miniszterelnökhöz juttatják.
A csoport szerint a „bevándorló” fogalmát ugyanúgy kellene használni, mint az Egyesült Államokban, és azokat is bevándorlónak kell tekinteni, akik legalább 12 hónapot töltenek Japánban. Közéjük tartoznak a menedéket kér?k, a vállalati vagy állami továbbképzésen résztvev?k, s?t, még a cserediákok is.
Ebben az összefüggésben el?ször használta a kormányzat a „bevándorló” kifejezést. A javaslat arra szólítja fel a törvényhozást, hogy alkossa meg a bevándorlókkal kapcsolatos szabályokat és politikai alapelveket.
A bevándorló-politika talpkövévé kell tenni a tehetségek gondozását és a Japánba érkez? külföldiek oktatását-képzését.
Három éven belül létre kell hozni a bevándorlókkal foglalkozó ügynökséget, áll a javaslatban.
A bevándorlási hivatal adatai szerint 2006-ban rekordszámú, több mint kétmillió emigráns tartózkodott a szigetországban. Közülük az állandó tartózkodási engedéllyel rendelkez?k száma folyamatosan növekedett, mára elérte az összes külföldi negyven százalékát.
Nakamura Hirohiko fels?házi képvisel? szerint a menekültekkel szemben is változni kell a hozzáállásnak. Javaslatukban évente ezer külföldi befogadásáról írnak, akiknek védelemre van szüksége vagy humanitárius okokból kell befogadni.
A javaslat talán leginkább radikális része az, hogy a legalább tíz éve Japánban él? külföldieknek adják meg az állampolgárságot csakúgy, mint az állandó tartózkodási engedéllyek rendelkez?knek. (Japánban jelenleg a több generáció óta ott él? pl. koreaiak gyerekei még mindig nem kapnak automatikusan állampolgárságot, csupán állandó tartózkodási engedélyt.)
A javaslat ?szintesége mutatja, mennyire komoly a japán lakosságcsökkenés problémája: az id?sek aránya gyorsan növekszik, ugyanakkor egyre kevesebb gyerek születik, ami már a jöv? gazdasági növekedését fenyegeti.
„Nincs hatékony orvosság a népességcsökkenésre”, fogalmaz a tanulmány. „Ahhoz, hogy Japán túlélje a krízist, ki kell nyitnia az ajtót a világ felé és nemzetköi állammá kell válnia. A „bevándorlók államává” kell válnunk, ahol a külföldr?l érkez? emberek revitalizálják az országot.”
A nyolcvan képvisel? által kidolgozott, „A bevándorlás-politika japán modellje” cím? javaslatot hamarosan Fukuda miniszterelnökhöz juttatják.
A csoport szerint a „bevándorló” fogalmát ugyanúgy kellene használni, mint az Egyesült Államokban, és azokat is bevándorlónak kell tekinteni, akik legalább 12 hónapot töltenek Japánban. Közéjük tartoznak a menedéket kér?k, a vállalati vagy állami továbbképzésen résztvev?k, s?t, még a cserediákok is.
Ebben az összefüggésben el?ször használta a kormányzat a „bevándorló” kifejezést. A javaslat arra szólítja fel a törvényhozást, hogy alkossa meg a bevándorlókkal kapcsolatos szabályokat és politikai alapelveket.
A bevándorló-politika talpkövévé kell tenni a tehetségek gondozását és a Japánba érkez? külföldiek oktatását-képzését.
Három éven belül létre kell hozni a bevándorlókkal foglalkozó ügynökséget, áll a javaslatban.
A bevándorlási hivatal adatai szerint 2006-ban rekordszámú, több mint kétmillió emigráns tartózkodott a szigetországban. Közülük az állandó tartózkodási engedéllyel rendelkez?k száma folyamatosan növekedett, mára elérte az összes külföldi negyven százalékát.
Nakamura Hirohiko fels?házi képvisel? szerint a menekültekkel szemben is változni kell a hozzáállásnak. Javaslatukban évente ezer külföldi befogadásáról írnak, akiknek védelemre van szüksége vagy humanitárius okokból kell befogadni.
A javaslat talán leginkább radikális része az, hogy a legalább tíz éve Japánban él? külföldieknek adják meg az állampolgárságot csakúgy, mint az állandó tartózkodási engedéllyek rendelkez?knek. (Japánban jelenleg a több generáció óta ott él? pl. koreaiak gyerekei még mindig nem kapnak automatikusan állampolgárságot, csupán állandó tartózkodási engedélyt.)
Japan Times