Koizumit ismét kritizálják az újévi Jaszukuni látogatásért

Szöulban a dél-koreai külügyminiszter magához hívatta a japán nagykövetet és közölte vele, hogy a látogatás „mélyen sajnálatos”. Felszólította továbbá Koizumit, hogy hagyjon fel a jövőben ezekkel a látogatásokkal. Ez volt a legélesebb reakció, mióta Koizumi rendszeresen elzarándokol a sintó szentélybe.

A japán nagykövetség előtti utcán diákok és az 1910-1945-ig tartó japán kolonializáció áldozatai tüntettek a látogatás ellen.

Pekingben három kínai tüntetően kiállt a japán nagykövetség épülete elé, nagy közlekedési dugót okozva. A három diák mintegy 90 percet töltött a nagykövetség előtt. Kínai zászlót tartottak, és fehér pólókat viseltek, amelyeken olyan állítások voltak olvashatók, mint „Koizumi tiszteli a japán hódítókat”.

Tokióban mintegy 70 demonstráló állt ki a miniszterelnök rezidenciája elé, hogy a szentély látogatása ellen tüntessen. A csoport tagjai azt állították, hogy amint kinyitnak a hivatalok, panaszt nyújtanak be ez ügyben.

Koizumi váratlan látogatása nyilvánvalóan azt a célt szolgálta, hogy ne szakadjon meg a régóta tartó rendszeres vizit, amit a Liberáldemokrata párt támogatóinak ígért meg. Valószínűleg azért döntött e korai időpont mellett, mert így volt a legkisebb nemzetközi visszhangja az eseménynek. Mostantól tehát más feladatokra, mint például a katonák iraki küldetésére, vagy a nyári felső házi választásokra összpontosíthat.

A sintó szentély emléket állít a háború 2,47 millió japán áldozatának és a háborús idők vezetőinek, sőt még a háborús bűnösöknek is. Emiatt több ázsiai országban e hely vált Japán militarista múltjának jelképévé.

Sok törvényhozó azonban úgy véli, hogy a szentélyt sokkal inkább a nemzeti patriotizmus spirituális szimbólumaként kell felfogni. Ezen az állásponton van Koizumi is, ezért látogat el ide évente legalább egyszer.

2001 áprilisi beiktatása óta Koizuminak ez volt a negyedik látogatása.

– Békéért és fejlődésért imádkoztam a Jaszukuninál, és aláírtam a vendégkönyvet, mint miniszterelnök – mondta Koizumi a riportereknek a látogatás után. Azt is elárulta, hogy 30000 jent fizetett a saját pénzéből, és a rajta vett virágokat felajánlotta a szentély javára.

Ezúttal nyilvánvalóan azért esett a látogatás időpontja január elsejére, hogy minimalizálja a várható külföldi reakciók hevességét. Újévkor ugyanis japán hagyománynak számít egy szentély meglátogatása.

– Nem hiszem, hogy bármely ország lakói kritizálni fognak, ha tisztelettel adózom történelmünk, hagyományaink és szokásaink előtt – tette hozzá.

Kína és Dél-Korea azonban gyorsan és igen heves kritikával reagált.

A kínai külügyminiszter-helyettes, Wang Yi néhány órával a látogatás után bekérette magához Csikahito Haradát, japán külügyi megbízottját, hogy kifejezze „erős megbotránkozását”.

Peking azt állítja külügyminisztériuma honlapján, hogy Koizumi figyelmen kívül hagyta Kína és más ázsiai országok lakosainak érzékenységét Japán egykori háborús agressziójával kapcsolatban.

A háború óta a Jaszukuni szentély a Japán háborús felelősségét firtató viták középpontja, valamint a konzervatív honatyák hazafias érzelmeket kelteni próbáló erőfeszítéseinek szimbóluma.

– Az a gazdagság és béke, amelyet Japán ma élvez nem a ma élőknek köszönhető – mondta Koizumi. Hozzátette: – Japán ma azon emberek értékes áldozataira épül, akik a háború idején akaratuk elleni életet éltek és haltak meg.

Amikor a Liberáldemokrata párt színeiben 2001-ben megválasztották, bejelentette, hogy augusztus 15-én – Japán fegyverletételének napján – meg fogja látogatni a szentélyt. Előtte ezen a napon utoljára 1985-ben járt ott miniszterelnök, Jaszuhiro Nakaszone.

Később ezt a dátumot 13-ára módosította, az utána következő évben pedig április 21-én, majd 2003-ban január 14-én vitte végbe a tiltakozást kiváltó látogatást.

Naoto Kan, a Japán Demokrata Párt vezetője azért kritizálta Koizumit, amiért pont ezekben a feszült időkben, amikor napi téma Észak-Korea nukleáris fenyegetése növeli a szomszédok bizalmatlanságát.