Japán játékok

Nemrégiben a bécsi japán iskola japán napján jártunk. Ahogy megérkeztünk, inkább gyereknapnak tűnt: bár az idő elég hideg és borongós volt, rengeteg japán kisiskolás szaladgált a gyeppel borított iskolaudvaron, szüleik vagy közvetlenül, vagy óvó tekintetükkel kísérték őket. Emellett a bolhapiac kínálatát szemrevételezték: rengeteg régi manga, zsebkönyv méretű regény, jónéhány “kinőtt” babagondozással kapcsolatos könyv és néhány érdekes tárgy is volt (Persze mi sem bírtunk ellenállni, így négy euróért vettünk három könyvet:) ). Az ekkor készült fotókkal illusztrálva mutatunk be most néhány hagyományos japán játékot.

Délután került sor a tamaire nevű csoportjátékra. Két 6-8 fős csoport játszik, a tagok egy-egy krétával jelölt körön belül körbeállnak egy póznát, aminek a csúcsán van a “kosár”-csak ennek nem lyukas az alja. Rengeteg kis babzsák labdájuk van. A cél: megadott időn belül minél többet bedobni a kosárba. Ami szokatlan, hogy mindenki egyszerre dobál, ráadásul 5-6 “labdát” egyszerre. Ami nem ment be, azt felszedik a földről és újra dobnak vele. Főleg sportfesztiválokon játsszák.
 
 
A következő játék a jó-jó curi, aminek a lényege, hogy egy kis vizes medencébe olyan lufikat tesznek, amelyekbe 1/10-ed részig vizet töltöttek. A lufik végén gumiszalag van összehurkolva. A játékos kap egy kis pálcát, aminek a végén papírból három ág van. Ha sikerül beakasztani a lufi gumijába, és sikerül kiemelni a lufit, az a nyeremény. Mivel azonban a papír hamar elázik, nagyon ügyesnek kell lenni. (Itt a japán napon papír helyett vékony műanyagból volt a villa vége. Minden anyukánál volt legalább egy lufi, pedig láttuk, milyen nehéz :)).
 
A harmadik játék minden fesztiválon szokott lenni, általában élő aranyhallal: ez a kingjo-curi vagy kingjo-szukui. Képzelj el egy buborékfújót! Képzeld kicsit nagyobbra! És most még. fedd be a lyukas részt (ahol átfújod a buborékot) egy hártyavékonyságú papírral! Megvan? Na, ez a játék eszköze, amivel a vízzel és aranyhallal telt medencéből ki kell fognod az aranyhalat. Mivel tényleg nagyon vékony a papír, a halak pedig ficánkolnak, gyorsan beázik, és még ha sikerült is kifognod a halat úgy, hogy alátetted ezt a kis “lapátot”, majd hirtelen megemelted, az elázott papír gyakran nem bírja már el a hal súlyát. tt kis üveghalakat lehetett horgászni, de így sem volt könnyebb.


 
Ha legközelebb japán napot rendeznél, érdemes beiktatni ezeket a játékokat, nemcsak a kicsik, a nagyok is örömmel ki fogják próbálni. 🙂

Related posts

Kommentelj