Fukuda Jaszuo hírlevele – Itt az idő, hogy cselekedjünk
„Becsléseink szerint máris százmillió ember süllyedt szegénységbe… az elmúlt két év során.”
A Világbank elnöke, Robert B. Zoellick tette a kijelentést, amikor arról beszélt, hogy a gabonafélék világpiaci árának emelkedése milyen hatással jár. Valóban, az elmúlt két esztend? során a kukorica, a szójabab és a búza ára több mint a duplájára n?tt.
Japánban, amely nagyban függ az élelmiszerimporttól máris érezhet?en emelkedett a kenyér, a tejtermékek és más élelmiszerek ára. Ez máris terhet ró az emberek mindennapjaira, bár az élelmiszerárak emelkedése nem csak a szigetországot sújtja.
Ázsia és Afrika számos országa függ a behozott élelmiszerekt?l. Némelyik ilyen országban az átlagos jövedelem nem éri el a napi egy dollárt, ennek több mint a felét költik élelmiszerre. A mostani éles áremelkedés komoly gondot jelent nekik, mivel a legszegényebbek életét fenyegeti, akik már csak azért küzdenek, hogy meglegyen a napi betev? falatjuk.
Ezekben az országokban több helyen tüntetések és zavargások törtek ki, az emberek az utcára vonultak. Egyes esetekben emberáldozatot is követeltek a megmozdulások. A múlt héten még jobban átérezhettem a kérdés súlyát, amikor számos afrikai vezet?vel tárgyaltam a TICAD IV konferencián (lásd az el?z? hírlevelet).
A helyzet tarthatatlanságát átérezve vettem részt a június harmadikán megrendezett Világélelmezési Konferencián, Rómában.
Sokkal jobban, mint bármi mást, a lehet? legsürg?sebben élelmiszert kell juttatnunk a szükséget szenved?knek és az éhez?knek. A mi részünkr?l bejelentettem, hogy Japán további segítséget nyújt az élelmiszersegélyeknek, és felhívtam a világ országait, hogy szabadítsanak fel a felhalmozott tartalékokból és álljanak el a mez?gazdasági termékek kivitelét tiltó rendelkezésekt?l.
A hosszútávú stabilitást szem el?tt tartva globális szinten növelnünk kell az élelmiszer-el?állítást. Mondani sem kell, hogy Japán, a világ legnagyobb élelmiszer-import?re is növelni próbálja a termelést és fokozni az önellátási képességet.
Ezen felül bejelentettem, hogy Japán a nemzetközi közösséggel szorosan együttm?ködve aktívan részt vesz az infrastruktúra fejlesztésében, az öntöz?rendszerek kiépítésében és a mez?gazdasági termelés hatékonyabbá tételében afrikai és más fejl?d? országokban.
A gabonákat felhasználó bioüzemanyag el?állítása az egyik oka a jelenlegi árnövekedésnek. Ennek megfelel?en tisztáztam, hogy Japán felgyorsítja a kutatásokat, amelyek arra irányulnak, hogy nem élelmiszernek számító növényekb?l nyerjünk üzemanyagot. Ezen kívül megpróbáljuk a kultúrnövények olyan részeit felhasználni, amelyeket nem fogyasztunk el (például rizsszalma).
Itt az id?, hogy lépéseket tegyünk a közösen felhalmozott tudást és bölcsességet alkalmazva.
A római konferencia el?tt és után lehet?ségem nyílt, hogy találkozzam a német kancellárral, Angela Merkellel, az Egyesült Királyság miniszterelnökével, Gordon Brown-nal, Nicolas Sarközy francia elnökkel és Silvio Berlusconi olasz miniszterelnökkel. A megbeszélések során világossá vált, hogy minden vezet? hasonlóképp gondolkozik a jelenlegi helyzetr?l és az élelmiszerárak emelkedését komoly krízisként látják.
A legfejlettebb ipari államok vezet?i a jöv? hónapban gy?lnek össze Hokkaidón a soros G-8-as találkozó keretében.
A G-8-as találkozó elnökeként azt tervezem, hogy napirendre vesszük az emelked? élelmiszerárak kérdését. Határozott üzenetet szeretnék küldeni a világnak – olyat, amely mutatja a G-8-as országok elkötelezettségét -, ami a jöv?ben biztonságos élelmiszerellátást ígér, amely az emberi élet alapvet? feltétele.
2008. június 5.
A Világbank elnöke, Robert B. Zoellick tette a kijelentést, amikor arról beszélt, hogy a gabonafélék világpiaci árának emelkedése milyen hatással jár. Valóban, az elmúlt két esztend? során a kukorica, a szójabab és a búza ára több mint a duplájára n?tt.
Japánban, amely nagyban függ az élelmiszerimporttól máris érezhet?en emelkedett a kenyér, a tejtermékek és más élelmiszerek ára. Ez máris terhet ró az emberek mindennapjaira, bár az élelmiszerárak emelkedése nem csak a szigetországot sújtja.
Ázsia és Afrika számos országa függ a behozott élelmiszerekt?l. Némelyik ilyen országban az átlagos jövedelem nem éri el a napi egy dollárt, ennek több mint a felét költik élelmiszerre. A mostani éles áremelkedés komoly gondot jelent nekik, mivel a legszegényebbek életét fenyegeti, akik már csak azért küzdenek, hogy meglegyen a napi betev? falatjuk.
Ezekben az országokban több helyen tüntetések és zavargások törtek ki, az emberek az utcára vonultak. Egyes esetekben emberáldozatot is követeltek a megmozdulások. A múlt héten még jobban átérezhettem a kérdés súlyát, amikor számos afrikai vezet?vel tárgyaltam a TICAD IV konferencián (lásd az el?z? hírlevelet).
A helyzet tarthatatlanságát átérezve vettem részt a június harmadikán megrendezett Világélelmezési Konferencián, Rómában.
Sokkal jobban, mint bármi mást, a lehet? legsürg?sebben élelmiszert kell juttatnunk a szükséget szenved?knek és az éhez?knek. A mi részünkr?l bejelentettem, hogy Japán további segítséget nyújt az élelmiszersegélyeknek, és felhívtam a világ országait, hogy szabadítsanak fel a felhalmozott tartalékokból és álljanak el a mez?gazdasági termékek kivitelét tiltó rendelkezésekt?l.
A hosszútávú stabilitást szem el?tt tartva globális szinten növelnünk kell az élelmiszer-el?állítást. Mondani sem kell, hogy Japán, a világ legnagyobb élelmiszer-import?re is növelni próbálja a termelést és fokozni az önellátási képességet.
Ezen felül bejelentettem, hogy Japán a nemzetközi közösséggel szorosan együttm?ködve aktívan részt vesz az infrastruktúra fejlesztésében, az öntöz?rendszerek kiépítésében és a mez?gazdasági termelés hatékonyabbá tételében afrikai és más fejl?d? országokban.
A gabonákat felhasználó bioüzemanyag el?állítása az egyik oka a jelenlegi árnövekedésnek. Ennek megfelel?en tisztáztam, hogy Japán felgyorsítja a kutatásokat, amelyek arra irányulnak, hogy nem élelmiszernek számító növényekb?l nyerjünk üzemanyagot. Ezen kívül megpróbáljuk a kultúrnövények olyan részeit felhasználni, amelyeket nem fogyasztunk el (például rizsszalma).
Itt az id?, hogy lépéseket tegyünk a közösen felhalmozott tudást és bölcsességet alkalmazva.
A római konferencia el?tt és után lehet?ségem nyílt, hogy találkozzam a német kancellárral, Angela Merkellel, az Egyesült Királyság miniszterelnökével, Gordon Brown-nal, Nicolas Sarközy francia elnökkel és Silvio Berlusconi olasz miniszterelnökkel. A megbeszélések során világossá vált, hogy minden vezet? hasonlóképp gondolkozik a jelenlegi helyzetr?l és az élelmiszerárak emelkedését komoly krízisként látják.
A legfejlettebb ipari államok vezet?i a jöv? hónapban gy?lnek össze Hokkaidón a soros G-8-as találkozó keretében.
A G-8-as találkozó elnökeként azt tervezem, hogy napirendre vesszük az emelked? élelmiszerárak kérdését. Határozott üzenetet szeretnék küldeni a világnak – olyat, amely mutatja a G-8-as országok elkötelezettségét -, ami a jöv?ben biztonságos élelmiszerellátást ígér, amely az emberi élet alapvet? feltétele.
2008. június 5.