Dr. Dörgõ Sándor – Általános iskolás, alsó tagozatos korú gyermekek küzdõsport

4. A legmagasabb fejlettségi szint a készség szintje, amikor is az automatikussá vált mozdulatok végrehajtása már teljesen könnyednek és erõfeszítésmentesnek tûnik. Ezen a szinten a gyermek már képes a mozdulatokat tetszés szerint kombinálni és felhasználni bármilyen változó szitu­ációban, így például a küzdelemben is. A készség szinten álló gyermek képes adaptálódni az adott szituációhoz, kiválasztani a leghelyesebb és legszük­ségszerûbb mozdulatot vagy mozdulatsort, és azt sikeresen végrehajtani. Az általános iskolás életkorú gyermekek csak kivételes esetben képesek erre a szintre jutni, ez inkább középiskolás korban lehet jellemzõ.

Edzõi vagy oktatói szempontból fontos ezen fejlettségi szintek ismerete és a gyermekek fejlettségi szintjének helyes megállapítása. Az edzõnek azt is értenie kell, hogy egy adott gyermek állhat különbözõ ügyességi szinteken a különbözõ sportmozgásokat illetõleg, illetve még egy adott sportmozgáson belül is.

Image

A gyermekek fejlõdési szintjének megfelelõ sportoktatás

A gyermekek motorikus fejlõdésének ismeretében a sportmozgások különbözõ szintû és célú oktatásának életkor szerinti legmegfelelõbb fázisait az 1­es ábra szemlélteti, melyet fejlõdési gyémánt formulának nevezünk (a NASPE kritériumok alapján, 1995). A fent említett egyéni ügyességi szintek természetesen itt is meghatározóak lehetnek, így ettõl az általánosított formulától eltérõen egyes gyermekek gyorsabban vagy lassabban is fejlõdhetnek. Az általánosan elfogadott elvek alapján az óvodás és általános iskola alsó tagozatos korú gyermekek esetében a mozgás­ és sporttapasztalatok megalapozása a fõ cél. Ebben az életkorban a gyermeknek a legkülönbözõbb és legszélesebb skálán mozgó sport­ és mozgásélményeket kell megtapasz­talniuk. Az ilyen jellegû mozgásoktatás jelenti a késõbbi sportképességek megalapozását.

Ahogy a gyermek fejlõdik, egyre több ügyességi és fizikális képességformát illetve mozgáskoncepciót ismer meg, sajátít el vagy szilárdít meg, melyek jó alapot jelenthetnek a késõbbiekben a specifikus sportformák elsajátításához. Az alapjaiban egyre szélesedõ gyémánt forma kifejezi azt is, hogy a gyermek a kezdeti idõszakban már megszerzett ügyességi és fizikális tapasztalatokra építve egyre szélesebb korú és szilárdabb képességekre tesz szert. Az óvodás illetve alsó tagozatos életkorú gyermekek küzdõsport tapasztalata is ezt az elvet kell kövesse. Fontos, hogy az adott küzdõsportot oktató személy az óvodás illetve alsó tagozatos korú gyermekekbõl ne azonnal küzdõsportolót vagy harcmûvészt próbáljon edzeni vagy nevelni, hanem egy általános és átfogó mozgásrendszert biztosítson, amely alapot adhat a gyermeknek nemcsak az adott küzdõsport, de más mozgás­rendszerek illetve sportágak elsajátításához is.

Természetesen az adott küzdõsport mozgásrendszerének elemei sulykolhatók és kihangsúlyozhatók, de ebben az életkorban más, nem feltétlenül az adott küzdõsport mozgásrendszeréhez tartozó ügyességi képességek oktatása is szerepet kell, hogy kapjon. A cél a legáltalánosabb ügyességi képességek fejlesztése, mely három specifikus ügyességi képességformát foglal magába, illetve az általános mozgáskoncepciók megtanítása.

Az ügyességi képességformák egyik csoportját a lokomotorikus képességek alkot­ják, (pl: helyváltoztató mozgások, futás, ugrás, szökkenés), melyekhez a küzdõsportok ese­tében az adott küzdõsportra jellemzõ helyvál­toztatásokat (lépések, szökkenések, fordu­latok), illetve társsal vagy ellenféllel szembeni mozgásokat (az ellenfél követése, elkapása, elmozgás az ellenfél elõl, cselezések) sorolhatjuk. Az ügyességi képességek második fajtáját a manipulatív (kezelõ) képességek jelentik. Ezen képességek nagymértékben épülnek a gyermek koordinatív képességeire, így fontos a kéz­szem illetve a láb­szem koordináció, azaz, hogy a gyermek képes legyen a vizuális érzékelésnek megfelelõen koordinálni a kézzel és lábbal végrehajtott mozdulatokat. Ebbe a kategóriába az olyan mozgásformák tartoznak, mint a tárgyak dobása és elk
apása, labdavezetés, rúgás, ütõkkel való mozdulatok, stb.

Related posts