Kalligráfia, performace, film

Ez a cikk lehetne egy Hírek, érdekességek rovat írása is, mert valami olyat szeretnék bemutatni a japán kalligráfiához kapcsolódóan, amely nem kevésbé friss hír.Azt gondolhatnánk, hogy a japán kalligráfia már csak japán kalligráfia, és inkább hagyomány, mint modernitás. No, ez aztán egyáltalán nem igaz. Valójában olyan a japán kalligráfia, mint számtalan más dolog Japánban: ?rzi a tradíciót és közben frissül és újul, ahogy a kor szelleme igényli. Szóval a japán kalligráfia folyamatosan alakul, nem merül feledésbe, nem történik vele az, hogy már csak az öregek ismerik. Mi sem bizonyítja ezt…

Bővebben

A szaku hónap-kanjija (július)

Van egy kanji, amelyet talán azért is ismerünk meg az els?k között, ha japánul tanulunk, mert akad olyan kanji lista, amelynek az els? kanjija. Ez az írásjegy a jin, nin, hito (dzsin, nin, hito) olvasatokkal rendelkez? ember (?). Nézzük meg történetét. Amikor el?ször tanultam leírni ezt a kanjit a mesterem egy nagyon szép történetet mesélt arról, hogy mit ábrázol maga az írásjegy. Én mindig úgy képzeltem a nyugati fejemmel, hogy az ember írásjegye egy embert ábrázol, ahogy két lábon áll. A mesterem viszont úgy tanította, hogy a két szár két…

Bővebben

A dzsuku a fiatalokat szemelte ki

A japán dzsuku egy iskola utáni iskola, ahol délutántól estig korrepetálás folyik, de ugyanolyan csoportokban és tantermekben, mint az iskolákban. A szül?k többsége azért járatja oda gyermekét (egy vagy több tantárgyból), mert a nagyon kemény felvételi vizsgához (legyen az középiskolai vagy egyetemi) szükséges plusz tananyagot csak ott lehet megtanulni. A dzsukuban a tankönyv apróbet?s részét is veszik, s?t olyan dolgokat is, amik az iskolában el? sem kerülnek. Ezek mind-mind plusz pontot jelenthetnek a felvételi vizsgákon, és mivel szoros a verseny, minden pont számít. A dzsukut cram school-ként fordíják angolra, (ami…

Bővebben

A Kultúra Napja

November 3-a 1948 óta nemzeti ünnep, a Kultúra Napja (????, Bunka no hi) Japánban. Azért választották ezt a napot, mert Japán világháború utáni új alkotmányát ezen a napon tették közzé 1946-ban. Ezen a napon a békét, szabadságot és kultúrát ünneplik, ezért nagyon sok múzeum, galéria erre a napra id?zíti egy-egy kiállítás megnyitóját, illetve az egyetemek ezen a napon tartanak konferenciákat vagy közlik tudományos eredményeiket. 1937 óta ezen a napon adják át a Kultúra-érdemrendet, amit külföldiek is megkaphatnak. Például az Apollo 11 teljes legénysége megkapta, miután visszatértek a Holdról. Hakonéban ezen…

Bővebben

Megvan a szúdoku világbajnok

A Prágában rendezett szúdoku világbajnokságon az amerikai Thomas Synder nyerte el az első helyezést, miután szoros versenyben legyőzte a japán Kuszei Júheit. A 27 éves Snyder a Harvard egyetemről először vett részt komoly szúdoku versenyen és végül 141, a világ minden tájáról összegyűlt vetélytársat utasított maga mögé. A döntőben 162 pontot szerzett, míg ellenfele, Kuszei 135-öt gyűjtött.

Bővebben

Eredet

Egy ennyire erősen japán portálon a Szúdoku jelenléte azt sugallja, hogy ez egy ősi japán játék, a négyzetháló is kifejezetten egy ilyenre utal, a Go-ra. Amely kínai. A Szúdoku pedig amerikai, és egy Howard Garns nevű nyugdíjas építész és amatőr rejtvénykészítő találta ki, 1979-ben jelent meg az első az indianai Dell Magazine-ban. (Minden információ a Wikipediából származik.) Egyébként a Szúdoku egy a végtelen sokféle bűvös négyzet közül, sok évezredek óta ismert, egy látható pl. Dürer „Merengés” című metszetén. Egy Nikoli nevű japán játékkészítő kapta fel az ideát 1984-ben, és védte…

Bővebben

A szúdoku fogságában

A hétvégén meglátogatott anyukám: egy ceruzával és egy megviselt magazinnal a kezében lépett a lakásomba. Csillogó szemét és a „7, 3, 9, 2, 2, 4, 3” számsort az újság sarkában látva rögtön tudtam, mi a teendő. Készítettem egy csésze teát, hagytam, hogy leüljön és lábujjhegyen kiosontam a szobából.

Bővebben