Apró gesztusok, történelmi pofonok
Apró lépéseket tett kedden Kína Japán kiengesztelésére. Bár hivatalosan szó sincs bocsánatkérésről, vagy kártalanításról, egy kormányzati tulajdonú cég felajánlotta a japán nagykövetség betört ablakainak a lecserélését. A hangulat fenntartása érdekében azonban kezdeményezték a japán hadsereg II. világháborús bűneit bizonyító helyszínek világörökséggé nyilvánítását.
Kis gesztusokkal próbálja enyhíteni a japán-kínai feszültségeket a kínai kormány. A pekingi külügyminisztérium felügyelete alatt álló állami cég kedden felajánlotta, hogy térítésmentesen megjavítja Japán pekingi nagykövetségének az április 9-i tüntetések során betört ablakait. A külügyminisztérium ugyanakkor hivatalosan nem reagált a japán kártalanítási igényekre, jelentette a Reuters.
Ahogy a japán külügyminiszter által követelt bocsánatkérés is elmaradt. Mi több, a II. világháborús japán szerep miatt kitört konfliktust tovább mérgesítheti, hogy a Heilongcsiang tartománybeli Harbin városának kezdeményezésére a kínai kormány a világörökség részévé kívánja nyilvánítani a II. világháború idején a városban működtetett japán biológiaifegyver-laboratóriumot. Habrinban a japán hadsereg 731-es alakulata többek között a bubópestis, a tífusz, a lépfene és a koleravírusok katonai felhasználásával kísérletezett kínai áldozatain.
A japán kormány – ami elég ambivalensen viszonyul a II. világháborús japán bűnökhöz, Koizumi miniszterelnök például rendszeresen látogatja az elítélt háborús bűnösöknek is emléket állító Jaszukuni szentélyt – hivatalosan sem cáfolni, sem megerősíteni nem hajlandó a habrini labor létét. „A kormány nincs birtokában olyan iratoknak, amik a 731-es alakulat tevékenységéről szólnak. Ha találunk iratokat, történelmi tényként könyveljük el az alakulat tetteit” – fogalmazta meg a hivatalos álláspontot a Reutersnek Csiba Akira helyettes külügyi szóvivő.
A tokiói kormány merevsége azért is meglepő, mert a háborús múltjával vonakodva szembenéző Japán legfelsőbb bírósága a 731-es alakulat ügyében precedensteremtő ítéletet hozott, amikor 2002-ben elismerte, hogy biológiai fegyverkísérletek folytak a habrini laborban. Kártérítést ugyanakkor nem ítéltek meg az áldozatoknak, mondván azt a világháborút követően kötött kétoldalú szerződések már rendezték. A Legfelsőbb Bíróság a héten újra megerősítette a kártalanítás elutasítását, amikor a nankingi vérengzések áldozatainak keresetével együtt újra elutasította a habrini áldozatok kárigényét is. Nankingban 1937-38 között a megszálló japán haderő ötven-háromszázezer polgári lakossal végzett.
index