Akabeko

Emlékeztek még a bólogató kutyára oly sok autó kalaptartóján? Japánnak bólogató kutya helyett bólogató vörös tehénkéje van.

 
Fukusima megyéből, főleg annak Aizu környékéről származik. Egy bizonyos tóhokui tájszólásban hívják a tehenet és bikát beko-nak. (Az aka meg a piros :D)
Az akabeko nemcsak aranyos, hanem egy legenda szerint még a betegséget is elhárítja. Legalább is ezt hitték a Heian-kori (794-1185) nagy himlőjárvány idején; úgy tartották, hogy a gyermek egészséges marad, ha van a közelében egy kis tehénbaba. A tehénkén levő pöttyök a himlőt jelképezik, ő fogja fel a betegséget. /Később úgy találták meg a himlő ellenszerét, hogy a tehénhimlőn kísérleteztek, szóval lehet, hogy tényleg tettek a valamit az ügy érdekében. /
Egy másik legenda szerint Aizu Janaizu városát, vele együtt a Enzódzsi templomot egy nagy földrengés megkárosította, és 1617-ben kezdték el újraépíteni. A faanyag szállításához teheneket használtak, az alapanyagokat a Tadami-folyón szállították, de utána egy meredek és keskeny, sziklás ösvény vezetett a templomhoz, ahol a tehenek nehezen bírták a terhüket felvinni. Ekkor hirtelen feltűnt egy (vagy egy csorda) erős piros tehén, aki(k) segített(ek) cipekedni, míg a templom építése be nem fejeződött, aztán eltűnt(ek)..
Aizu megye kulturális felvirágoztatására az Edo-kori egyik daimjó, Gamo Udzsiszato hívott kiotói babakészítőket, hogy megtanítsák a papírmasé technikát az alsórangú szamurájoknak, ezzel felvirágoztatva a gazdaságot és az ipart.
Aizu Wakamatsu városban ma is az akabeko a legfőbb szuvenír, sőt több helyen tartanak workshopokat az akabeko készítő műhelyek, ahol te is elkészítheted a saját tehénkéd. A fa alapra kerül a papírmasé, két részből áll: test és fej, külön megfestjük őket, majd összerakjuk.