Abe Sinzó miniszterelnök hírlvele – 2006 október 19

Az elrabolt japánok visszatéréséért

Hello, Abe Sinzó vagyok.

Október 15-én (helyi id? szerint 14-én) az Egyesült Nemzetek (ENSZ) Biztonsági Tanácsa Japán elnöklettel egyhangúan elfogadta az Észak-Korea által végrehajtott nukleáris teszteket elítél? határozatot. Ezzel a nemzetközi közösség képesnek bizonyult arra, hogy egyértelm? üzenetet fogalmazzon meg: nem t?ri, hogy Észak-Korea nukleáris fegyverre tegyen szert.

Mivel Japán er?teljesen aláhúzta annak fontosságát, hogy egyúttal az elrabolt állampolgárai ügye is a határozatba kerüljön, ez is belekerült a preambulumba a következ? módon: “Aláhúzva annak fontosságát, hogy a KNDK feleljen… a nemzetközi közösség fenntartásaira a humanitárius kérdésekben.” Nagy jelent?ség?, hogy a nemzetközi közösség a legnagyobb fontosságú ügyek szintjére emelte az emberrablások kérdését.

Az emberrablás mindeddig páratlan állami b?ncselekmény, valamint Japán és állampolgárai élete szuverenitásának megsértése. Egyáltalán nem hagyhatjuk figyelmen kívül.

Nagyjából 20 évvel ezel?tt hallottam el?ször az emberrablásokról, amikor Arimoto Keiko kisasszony szülei meglátogatták édesapám irodáját, ahol titkárként dolgoztam. Akkoriban nem akartam hinni a fülemnek, amikor azt hallottam, hogy egy nemzet egy másik nemzet fiait rabolja el. További vizsgálódás után azonban nem maradt más választásom, mint elhinni, hogy ez a rettenetes cselekményt észak-koreai vezetéssel hajtották végre. Hasonlóképp sokkolt, hogy Japán a kérdést megoldatlanul hagyta.

Azóta soha nem volt olyan id?szak, legyen az a politikusi pályafutásom el?tti id?kb?l vagy a közelmúltból, amikor ne éreztem volna közel a szívemhez ezt a kérdést. Er?s elhatározás vezet, hogy egy nap megoldást találjunk.

Tavaly meglátogattam egy kiállítást, amely Jokota Megumi asszony fotóiból nyílt. Nagyon boldognak t?nt a családjával készült képeken, a szívem pedig igen nehézzé vált, ha arra gondoltam, hogy ett?l a szélesen mosolygó lánytól elvették a jöv?t tizenhárom éves korában.

Számos év telt el elrablása óta, szülei lassan id?s emberek lettek. Nincs több elvesztegethet? id?nk.

https://szaku.hu/wp-content/uploads/2022/03/*.jpg width=”320″ height=”210″ align=”middle” hspace=”6″ alt=”Image” title=”Image” border=”0″ />

Október 16-án összehívtam az els? testületi találkozót, hogy megvitassuk az elrabolt japánok ügyét. Az összes minisztert magába foglaló testület elnökeként dolgozom. Az els? találkozón megvitattuk, milyen politikára van szükség, hogy megoldjuk az elrabolt emberek ügyét. A kabinet felel?ssége, hogy megvédje az állampolgárok életét, jólétét és tulajdonát. Elhatároztam, hogy teljesítem ezt a kötelességemet. Az elrabolt japánok még mindig életben vannak Észak-Koreában. Kollektív bölcsességgel minden elképzelhet? er?feszítést meg kell tennünk, hogy hazahozzuk ?ket.

Az oktatás újjáépítését végz? tanács els? ülése október 18-án zajlott. A japán oktatási rendszer meger?sítése az egyik legfontosabb cél a jelenlegi kabinet számára. A találkozón 17 értelmiségi is részt vett, akik mélyebben ismerik a területet. A tanács elnöke a kémiai Nobel-díjas Dr. Nojori Rjódzsi volt.

https://szaku.hu/wp-content/uploads/2022/03/*.jpg width=”424″ height=”240″ align=”middle” hspace=”6″ alt=”Image” title=”Image” border=”0″ />

Úgy t?nik, soha nem lesz vége az olyan szívszorító híreknek, melyek az iskolai zaklatások el?l öngyilkosságba menekül? gyerekr?l szólnak. A szakért?k manapság a gyerekek romló morális álapotára és gyengül? elméleti tudásukra mutatnak, valamint a családokra és a közösségekre, melyekben a gyerekek feln?nek. Szerintük ezek a közösségek egyre kevésbé képesek ellátni azt a nevel?munkát, amit korábban.

Az oktatás rendkívül fontos gyermekeink jöv?je érdekében. A mi felel?sségünk, hogy garantáljuk minden gyerek számára a magas iskolai végzettséget és egyfajta fegyelmet, ahogy a jöv?be tekintenek.

Related posts

Kommentelj