A tea rövid története I.

https://szaku.hu/wp-content/uploads/2022/03/*.jpg width=”150″ height=”221″ style=”float: right;” hspace=”6″ alt=”Image” title=”Image” border=”0″ />A víz után a teát isszák a legtöbben a világon már évszázadok óta. Már 1600 évvel azel?tt fogyasztották, hogy az els? európaiak találkoztak vele. A kínai legendák szerint még korábbra tehet? a növény felfedezése: egyes írások szerint 4500 éve fogyasztják. Mégis, csak ezer évvel ezel?tt, a Szung dinasztia idején vált a tea élvezete széles körben elterjedtté.

Ekkor figyelt fel a kormányzat a teára – ez akkor azt jelentette, hogy rátette a kezét – és szabályozta a kereskedelmét, elkezdte begy?jteni a teaadót.


A buddhista szerzeteseknek nem engedték meg az alkoholfogyasztást. Ezen kívül ébren kellett maradniuk a hosszú meditációk során – sokak szerint nekik köszönhet? a tea népszer?sége. Ugyancsak ?k voltak azok, akik magukkal vitték a vallási tanítások mellett a teát is Koreába, majd Japánba.A portugálok 1514-ben érkeztek Kína déli partjaihoz és ?k kapták meg a kereskedelmi jogokat els?ként az európai államok közül. ?k mutatták be a teát az öreg kontinensnek.

Kés?bb a tea volt az egyik f?díj abban a háromoldalú folyamatos háborúban, amit a portugálok, a hollandok és az angolok vívtak a kínai kereskedelemért. A tea a kávéval és a kakaóval együtt a tizenhetedik században terjedt el Európában. Ezzel együtt megn?tt a kereslet a rabszolgaültetvényekr?l származó cukor iránt is, mivel mindhárom italt édesítve fogyasztották. Londonban szaporodni kezdtek a kávézók, némelyik kés?bb egyenesen nemzetközi nagyvállalattá n?tte ki magát. Ilyen volt az eleinte teázónak indult, csakis különleges vendégeket – azokat, akik tengeri áruszállítást igényeltek vagy biztosítást szerettek volna kötni – fogadó üzlet, melyet Edward Lloyd nyitott és kés?bb a londoni Lloyd's-szá n?tte ki magát. A teaforgalmazó óriás, a Twining is kávézóként kezdte: Thomas Twining tulajdonos a “Tom kávézója” nev? hellyel alapozta meg a jöv?jét.

A tea az észak-amerikai gyarmatosítók kedvenc itala volt és a kivetett brit adó további okot szolgáltatott a tizenhárom gyarmat és az anyaország közötti viszony megromlására. A helyzet végül a bostoni teadélutánba torkollt – az ázsiai ital tehát vitathatatlanul szerepet játszott az amerikai kolóniák elszakadásában.A teatermesztés titkainak megismerésére az európaiaknak a tizenkilencedik századig kellett várni – ekkor tört meg Kína monopóliuma. Az ezernyolcszázas évek els? felében születtek az els? indiai és ceyloni teaültetvények, a hollandok pedig a kelet-indiai gyarmatokon próbálkoztak hasonlóval. Kína továbbra is uralta a világpiacot, a britek nagy mennyiségben vásárolták t?lük a szárított leveleket.

A kínaiak makacs hozzáállása, mi szerint a nyugattól semmi másra nincs szükségük a nemesfémeken kívül rendkívüli módon irritálta az angolokat. A kereskedelmi mérleg felborulását végül úgy akadályozták meg, hogy titokban a brit gyarmatokon termesztett ópiumot kezdtek árulni a kínaiaknak. A kínai kormányzat egyre ingerültebben reagált, míg végül az ópium-kereskedelem megakadályozására tett egyik lépése az Ópium-háborúhoz (1840-42) vezetett. A háború a britek teljes gy?zelmével végz?dött, Kína kénytelen volt megnyitni kapuit a keresked?k el?tt.

A Tokyo Food Page cikke alapján

Related posts

Kommentelj