A mocsi

A mocsi japán rizslisztből készült édesség. Nem olyan rágcsa, mint a rizskekszek, de nem is süti. A tésztája nyúlós, gyakran adzuki (édes vörösbab) pasztával van töltve, különböző színekben, formákban és ízekben kapható. Vannak egész évben bárhol megtalálható mocsik és vannak a csak bizonyos alkalmakkor vagy csak adott régióban fellelhetőek.

Attól függően például, hogy milyen levélbe van csomagolva:

kasiva mocsi:

szakura mocsi

A leghíresebb “nagy” mocsi, a daifuku – szintén különböző ízű, színű, különböző töltelékkel:

Lassan elérkezünk a f? témánkhoz, ami az újévi hagyományos mocsifajta, a kagami (tükör) mocsi.

 

Az újévi időszak alatt a család a kamidanán, az otthoni buddhista házioltáron tartja díszként, azalatt jól kiszárad, majd január 11-én összetörik (szigorúan kalapáccsal, vagy hasonlóval, késsel nem szabad, mert az elvágja a családi szálakat). Ezt kagami birakinak, “tükörtörésnek” nevezik.

Ezután az újévi mocsi kétféle ételben végzi: az egyik a zóni (leves)

a másik a zenzai, az édes vörösbab-leves

Ezeket az ételeket nemcsak január 11-én, hanem már Újévkor is fogyasztják. A zóni vagy o-zóni a tipikus Újév napi leves.

A hivatalok minden évben figyelmeztetik főleg az időseket az újévi mocsievés veszélyeire: a mocsi ugyanis minden évben gyűjti az áldozatait körükben.

2015. január elsején kilencen haltak meg, mert megfulladtak a mocsitól és csak Tokióban 18-an kerültek kórházba légzési elégtelenség miatt.

Forrás: https://nihonomnom.wordpress.com

Related posts

Kommentelj