A kyokushin sokoldalúsága
A kyokushin egy nagyon nyitott stílus, hisz Sosai Oyama igen sok küzdőelemet kipróbált és oktatott. A rendszerbe ugyanúgy beletartoznak a fogások és feszítések, a fejütések, mint mondjuk a combrúgás. Azonban ahogy teltek az évek, egyre inkább a versenyeken szükséges dolgok felé tevődött a hangsúly, pedig az alaptechnikák- kihon, és a formagyakorlatok- kata, nagyon sok fogást, fejütést is tartalmaznak. A technikai kör szűkülése, a magasabb versenykövetelmények által támasztott edzésigényekkel magyarázható. Viszont többen igyekeztek megmaradni a gyökereknél, és továbbra is gyakorolni a fogásokat, feszítéseket, esetleg földharcot, fejütéseket. Van, aki annyira, hogy képes volt ezért külön stílust alakítani, így több Oyama karate is őrzi az eredeti vonulatot, és van, amelyik kiegészült új elemekkel is. Ilyen például az Ashihara, Shidokan, Kyokushin Seibukay, Seidokan, USA Oyama karate. A K-1 küzdelmek is szorosan kötődnek az eredeti kyokushin stílushoz. Sőt a legelismertebb, legsikeresebb Kyokushin küzdők közül több is alapított saját stílust, melynek ugyanez a lényege. Ilyen a „küzdő gép” Kurasawa is, vagy a Kazumi dojo is. A többszörös japán bajnok, és világbajnok Kazumi dojojában, még ketrec is van felállítva, és mindenféle Preid és UFC elemet is gyakorolnak, földharcot, feszítéseket, fejütéseket.