A bolygóközi utazás többé nem mission impossible Japán számára

ImageAz űrversenyben még zöldfülűnek számító Japán egyetlen ugrással a nagyok közé került, hála a Hayabusa űrszonda lenyűgöző teljesítményének. Néhány napja a jármű kétszer is landolt az Itokava aszteroidán, ahol a második alkalommal kőzetmintát gyűjtött.

A kutatók szerint ez a küldetés bizonyítja, hogy a bolygóközi kutatás terén Japán méltó partnere az Egyesült Államoknak, Oroszországnak és Európának.

A japán mérnökök tudását jól mutatja a Hayabusa üzemanyag-takarékos ionhajtóműve, a kamerák segítségével önállóan működő navigációs renszer és a minta begyűjtésének különleges módja.

300 kilométer távolságban a Földtől a Hayabusa szombaton rövid időre leszállt az Itokavára, és egy fémgolyót lőtt a talajba. A becsapódás által kiszakított mintákat begyűjtötte, majd hazaindult.

A JAXA (japán NASA) mérnökei úsznak a boldogságban. “Sikeresen megoldottuk a legnehezebb feladatot. A célok nyolcvan százalékát máris elértük” – mondta Kavagucsi Dzsunicsiro, a projekt vezetője, miközbe képtelen volt elrejteni széles mosolyát.

A jövő bolygóközi utazásaihoz – Japán egyébként nem tervez önálló űrutazást – szükséges kutatások közül a Hayabusa öt területen volt úttörő:

1: Rendkívül hosszú utat tett meg egy hatékony ionmotor segítségével

2: Kihasználta a Föld gravitációs vonzását a gyorsuláshoz (parittya-effektus – a ford.)

3: Megközelített egy aszteroidát és leszállt rá

4: Anyagot gyűjtött a felszínéről és végül

5: A mintákat visszahozza a Földre.

Szombaton az első négy feladatot sikerrel teljesítették. A világon ez az első jármű, amit ionhajtóművel szereltek fel. Ezek a szokásos hajtóműveknél tízszer kevesebb üzemanyagot fogyasztanak. A szakértők körében az aratta a legnagyobb elismerést, hogy a jármű automatikusan, kameráira hagyatkozva volt képes a manőverekre. A siker valószínűleg annak is köszönhető, hogy Japán világelső a robottechnológiák alkalmazásában – a szonda szeme és programozása hasonló a robotokéhoz.

A második alkalommal a Hayabusát arra utasították, hogy ne dobjon le leszállást segítő célkeresztet a landolás előtt. Ehelyett az első alkalommal kihelyezett jelet kereste meg, amit még november 20-án hagyott ott és négy lézersugár segítségével ismét odanavigált.

A szonda szeptember óta tartózkodik az aszteroida közelében, különféle feladatokat végrehajtva. A közetminták begyűjtésének módszerét teljes egészében a japánok dolgozták ki. Ehhez figyelembe kellett venni azt is, hogy az Itokava gravitációja nagyjából százezerszer kisebb, mint a Földé.

Egy 5 grammos fémgolyót lőttek az égitestbe 300 méteres másodpercenkénti sebességgel (1080 km/h), amely elég volt ahhoz, hogy kiszakítson egy kevés sziklát és homokot.

A golyót egy csövön keresztül lőtte ki az űrszonda. Ezt a csövet használták a sziklatörmelék begyűjtéséhez. A kutatók reményei szerint néhányszáz miligramm port és követ sikerült begyűjteni.

Ha sikerrel visszajut a Földre, ez lesz az első űrjármű, amely kőzetmintát hozott egy aszteroidáról.

Cucsija Kazuo, a Kiotó Egyetem űrmérnök professzora a küldetés sikerét dicsérte, szavai szerint a misszió sikere egyet jelent “egy új határ kijelölésével a 21. századi űrkutatásban”.

Hogy a 12,7 milliárd jenbe (kb. húszmilliárd forint) kerülő projekt sikerrel végződik-e, megtudhatjuk 2007 júniusában. A tervek szerint ugyanis akkor érkezik meg a minta ejtőernyővel, valahol Ausztráliában.

A szonda még idén hazaindul – egymilliárd kilométeres út vár rá. A hazaút nem veszélytelen: a hajtóművel több probléma is akadt, ráadásul már elhasználta az üzemanyag nagy részét.

A legtöbben persze optimisták: “Még az is lehet, hogy szerves anyagra bukkantunk” – mondja például Tadzsika Eiicsi, a Tokió Egyetem professzora.

A Hayabusa küldetéséről a Szaku decemberi számában olvashattok.

Asahi Shimbun

fotó: JAXA

Kapcsolódó bejegyzések