Csatát nyertek Okinaván a tankönyv-háborúban
Az okinavaiak Tokióval harcolnak, hogy a történelemkönyvekb?l ne töröljék ki azokat a részeket, amelyek a japán hadsereg mészárlásairól szóló beszámolókat tartalmazzák az 1945-ös harcok során.
Tókai Kiszaburo oktatási miniszter egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy megbízta a szövegkönyveket ellen?rz? bizottságot, hogy vizsgálja ki az esetet.
A közleményt annak hatására adta ki, hogy több korrekciós kérelmet is kaptak két tankönyvkiadótól, amelyek szeretnék visszaállítani az események korábbi bemutatását, azaz pontosabban le szeretnék írni, milyen szerepe volt a császári hadseregnek a történtekben.
Az okinavaiak április óta vitáznak a kormányzattal, miután az oktatási minisztérium öt kiadót utasított, hogy csökkentsék könyveikben a hadsereg szerepét a civilek mészárlásában.
Október 27-én az egyik szövegkönyv írója, az 51 éves Szakamoto Noboru bejelentette, hogy átdolgozza a tömeges öngyilkosságokról szóló beszámolót az egyik, középiskolákban használatos tankönyvében.
Szakamoto elmondta a sajtónak, hogy szeretné, ha újra megjelenne az a tény a könyvben, mi szerint a hadsereg kényszerítette a helyi lakosokat az öngyilkosságra.
1945 márciusában, amikor az amerikai csapatok megszállták a Kerama szigeteket, hogy el?készítsék az okinavai partraszállást, a császári hadsereg katonái kézigránátot osztottak szét a falusiak között és felszólították ?ket, hogy a becsületes halált válasszák, hogy elkerüljék a megadással járó megalázást és megel?zzék az „amerikai atrocitásokat”.
A szigetlakók szerint, akik egy szeptember 29-én tartott nagygy?lésen mondták el történetüket a lakosok saját családjukkal és magukkal is végeztek úgy, hogy körbeálltak egy-egy kézigránátot és felrobbantották. Mások, akiknek nem jutott gránát, lapáttal, kapával és más szerszámokkal végeztek szeretteikkel.
Egyedül Tokasiki szigeten 329 ember követett el öngyilkosságot.
Egy minisztériumi hivatalnok ugyanakkor idén áprilisban úgy döntött, hogy „tisztázatlan, hogy mekkora szerepe volt a hadseregnek az öngyilkosságokban, és nincs dönt? bizonyíték egyik változat mellett sem”.
Az okinavai közgy?lés elnöke, Nakazato Tosinobu volt a szeptemberi megmozdulás szervez?je. Elmondta, hogy tiszteli Szakamotót, aki ellenáll a nyomásnak, hogy megváltoztassák a történelmet.
Nakazato nyolc éves volt, amikor az amerikaiak megérkeztek. Családjával egy barlangban rejt?ztek el más civilekkel és katonákkal. A harcok idején húga és három éves unokaöccse végig sírt – emlékezett vissza Nakazato.
Hogy csendben maradjanak, az egyik japán katona két mérgezett rizsgombócot nyújtott át Nakazato anyjának, felszólítva, hogy etesse meg a gyerekekkel, de anyja ellenállt. „Inkább úgy döntöttünk, hogy elhagyjuk a barlangot, mivel ha már meg kellett halnunk, együtt akartuk tenni” – meséli.
Nakazato elmondta, hogy az okinavaiak továbbra is harcolni fognak, hogy a történelemkönyvekbe kerüljenek vissza a kínos részletek. A 77 éves Jonemura Kószei szerint, aki a Naha városi turistaszövetség elnöke a kérdés egyenesen nemzeti üggyé vált.
– Ez már nem csak Okinava problémája, hanem egész Japáné – véli Jonemura, aki önkéntesként harcolt az amerikaiak ellen a császári hadseregben.
– A militarista oktatás az, amely azokhoz a napokhoz vezetett. Nem csak a hadsereg, hanem az oktatási minisztérium is felel?s az agymosásért, amely végül az egész országot a militarizmusba taszította – tette hozzá az egykori harcos.
Tókai Kiszaburo oktatási miniszter egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy megbízta a szövegkönyveket ellen?rz? bizottságot, hogy vizsgálja ki az esetet.
A közleményt annak hatására adta ki, hogy több korrekciós kérelmet is kaptak két tankönyvkiadótól, amelyek szeretnék visszaállítani az események korábbi bemutatását, azaz pontosabban le szeretnék írni, milyen szerepe volt a császári hadseregnek a történtekben.
Az okinavaiak április óta vitáznak a kormányzattal, miután az oktatási minisztérium öt kiadót utasított, hogy csökkentsék könyveikben a hadsereg szerepét a civilek mészárlásában.
Október 27-én az egyik szövegkönyv írója, az 51 éves Szakamoto Noboru bejelentette, hogy átdolgozza a tömeges öngyilkosságokról szóló beszámolót az egyik, középiskolákban használatos tankönyvében.
Szakamoto elmondta a sajtónak, hogy szeretné, ha újra megjelenne az a tény a könyvben, mi szerint a hadsereg kényszerítette a helyi lakosokat az öngyilkosságra.
1945 márciusában, amikor az amerikai csapatok megszállták a Kerama szigeteket, hogy el?készítsék az okinavai partraszállást, a császári hadsereg katonái kézigránátot osztottak szét a falusiak között és felszólították ?ket, hogy a becsületes halált válasszák, hogy elkerüljék a megadással járó megalázást és megel?zzék az „amerikai atrocitásokat”.
A szigetlakók szerint, akik egy szeptember 29-én tartott nagygy?lésen mondták el történetüket a lakosok saját családjukkal és magukkal is végeztek úgy, hogy körbeálltak egy-egy kézigránátot és felrobbantották. Mások, akiknek nem jutott gránát, lapáttal, kapával és más szerszámokkal végeztek szeretteikkel.
Egyedül Tokasiki szigeten 329 ember követett el öngyilkosságot.
Egy minisztériumi hivatalnok ugyanakkor idén áprilisban úgy döntött, hogy „tisztázatlan, hogy mekkora szerepe volt a hadseregnek az öngyilkosságokban, és nincs dönt? bizonyíték egyik változat mellett sem”.
Az okinavai közgy?lés elnöke, Nakazato Tosinobu volt a szeptemberi megmozdulás szervez?je. Elmondta, hogy tiszteli Szakamotót, aki ellenáll a nyomásnak, hogy megváltoztassák a történelmet.
Nakazato nyolc éves volt, amikor az amerikaiak megérkeztek. Családjával egy barlangban rejt?ztek el más civilekkel és katonákkal. A harcok idején húga és három éves unokaöccse végig sírt – emlékezett vissza Nakazato.
Hogy csendben maradjanak, az egyik japán katona két mérgezett rizsgombócot nyújtott át Nakazato anyjának, felszólítva, hogy etesse meg a gyerekekkel, de anyja ellenállt. „Inkább úgy döntöttünk, hogy elhagyjuk a barlangot, mivel ha már meg kellett halnunk, együtt akartuk tenni” – meséli.
Nakazato elmondta, hogy az okinavaiak továbbra is harcolni fognak, hogy a történelemkönyvekbe kerüljenek vissza a kínos részletek. A 77 éves Jonemura Kószei szerint, aki a Naha városi turistaszövetség elnöke a kérdés egyenesen nemzeti üggyé vált.
– Ez már nem csak Okinava problémája, hanem egész Japáné – véli Jonemura, aki önkéntesként harcolt az amerikaiak ellen a császári hadseregben.
– A militarista oktatás az, amely azokhoz a napokhoz vezetett. Nem csak a hadsereg, hanem az oktatási minisztérium is felel?s az agymosásért, amely végül az egész országot a militarizmusba taszította – tette hozzá az egykori harcos.
E-stripes