Kellemes Húsvéti Ünnepeket!

MINDEN KEDVES OLVASÓNKNAK KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK!

Nyelvtanulóinknak a .japán Wikipédia „Húsvét” cikkét hoztuk el, nyelvtani magyarázattal és szószedettel.

Először is kezdjük a nyelvtannal: a japán hírekben és szövegekben rengetegszer használják a szenvedő szerkezetet, így itt is. Dióhéjban a következő:

Képzése:

I. csoportban: 1. az igék maszu előtti utolsó magánhangzóját i-ről a-ra cseréljük (ugyanúgy, mint az igék egyszerű tagadó formájánál, a nai-formánál)

.. . . . . . . . . . . . .2. hozzátesszük a „-remaszu” vagy szótáriban „-reru” végződést.

Példa: kakimaszu – kakaremaszu, jomimaszu – jomaremaszu

II. csoportban: az igék maszu-formájáról levágjuk a maszu-t és hozzátesszük a „-raremaszu” vagy szótári formában „-rareru” végződést.

III. csoportban: simaszu – szaremaszu / szareru, kimaszu – koraremaszu/ korareru.

Jelentése: mint a magyar szenvedőnek:.”valaki által valami lett csinálva”. Magyarra az általános alannyal is fordíthatjuk: nem „az van mondva”, hanem „azt mondják, hogy”.

Bővebben erről a nyelvtani szerkezetről az N4-es tanfolyam 10. .részében tanulhattok.

A következő nyelvtani érdekesség: az írott hírekben, szövegekben az egyszerű formát használjuk. Kivételt képeznek azok az írások, amiknek van címzettje (levél, felhívás, értesítés). A deszu írott formája a de aru.

És egy utolsó: ilyen szövegekben ott, ahol a te-formát mint kötőalakot használnánk, gyakran a maszu forma szerepel (maszu nélkül).

復活祭（ふっかつさい）は、十字架にかけられて死んだイエス・キリストが三日目に復活したことを記念・記憶する、多くのキリスト教においては最も重要とされる祭。

多くの教会で特別な礼拝（典礼・奉神礼）が行われるほか、様々な習慣・習俗・行事がある。

復活祭は移動祝日であり、もともと太陰暦にしたがって決められた日であったため、年によって太陽暦での日付が変わる。グレゴリオ暦を用いる西方教会では、毎年3月22日から4月25日の間のいずれかの日曜日、東方教会では、グレゴリオ暦の4月4日から5月8日の間のいずれかの日曜日に祝われる。