171 millió jen a követségi műalkotásokra
A japán külügyminisztérium 171 millió jent adott ki 140 képzőművészeti alkotásra, melyekkel az ország nagykövetségeit díszítik.
BővebbenA japán külügyminisztérium 171 millió jent adott ki 140 képzőművészeti alkotásra, melyekkel az ország nagykövetségeit díszítik.
BővebbenNagy erejű, a Richter-skálán 7-es fokozatú földrengés rázta meg vasárnap a Japánhoz tartozó Kjúsú szigetét. Egy idős asszony meghalt, több százan megsebesültek a természeti csapás következtében.
BővebbenA Magyar Kyokushin Karate Szervezet által irányított diákolimpiai programban mindössze 45 klub és 420 versenyző vett részt a versengésben, ami kissé érthetetlen, hisz lényegesen több klub tevékenykedik az országban.
BővebbenAz év első negyede alapján ismét az előző esztendők bajnoka, a martfűi klub az első.
BővebbenMárcius 15. alkalmából Mádl Ferenc köztársasági elnök shihan Adámy Istvánnak a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét adományozta, melyet Magyar Bálint oktatási miniszter adott át.
BővebbenSzerkesztőségünk és tördelőnk egyöntetű véleménye szerint az egyik leghenezebben legépelhető magyar szó a szójaszósz. 🙂
BővebbenEgy tokiói kiadó toalettpapírból készült könyvet dobott a piacra. A WC-könyvnek nevezett (tekercs alakú) újdonságot két szerző neve fémjelzi: a művész Arakava Súszaku és a költőnő Madeline Guines „A test felépítése” című filozófiai művét adták ki újra, ezúttal ilyen változatban.
BővebbenA fából készült japán nemzeti látványosság, az ötlyukú Kintai-híd Jamagucsi prefektúrában, Ivakuni városban található. Most egy éve annak, hogy az ötven évig tartó restaurálási munkálatokat befejezték és megtörtént az első átkelés a hídon.
BővebbenA 2005.03.19-ére hirdetett harcművészeti szeminárium elmarad, mivel szombat munkanap, így többen nem tudnának részt venni rajta. A szervezők és vezetőjük – Serflek József mester – értesítették a mestereket, harcművészeket, hogy az új időpont 2005. május 7.
BővebbenA tengeri halakat az ember nem tanulja meg csak úgy, a nagyapjával pecázgatva az ember. Ráadásul soknak még magyar neve sincs, vagy ha van, az árusok szemérmesen elhallgatják. Nézzük, a japánok általában melyiket mire használják: kagylók (hamaguri) levesbe, esetleg szasimiként tőkehal (tara) grillezve, párolva és egytálételekben rák (kani), garnéla (ebi) Igen népszerű Japánban, szinte minden elképzelhető módon fogyasztják. hering (nisin) Grillezve, párolva vagy egytálételekben fogyasztják. polip (tako) Szusihoz vagy ecetesen. osztriga (kaki) (Nem elég, hogy az egyik gyümölcsöt is kakinak hívják…) Japánban kevésbé számít luxuscikknek, egyaránt fogyasztják nyersen,, grillezve és egytálételekben.…
Bővebben